környezetvédelem Zöld

Vízfelhasználás takarékosan
2021.05.27 15:14
szerző: Hum Krisztina

A föld édesvízkészlete véges. A világnak ezen a térfelén sokszor bele sem gondolunk, mekkora kincs a víz, olyan természetes számunkra a megnyitott csapból folyó tiszta ivóvíz. Akinek bőven van, nem gondol arra, hogy bolygónk édesvízkészletével takarékosan kell bánnunk, hiszen nem áll korlátlanul a rendelkezésünkre, és sokan élnek olyanok, akiknek nem jut belőle. A tiszta víz maga az élet, valóban minden cseppje számít. 

A vizet számos jellemzője szerint vizsgálhatjuk. Tudjuk, hogy létszükséglet, globális erőforrás, a légkör és az éghajlat fontos szereplője. Nemcsak testi szükségleteinkhez nélkülözhetetlen, hanem egy olyan erőforrás, amelyet mindennap közvetlenül és közvetve igénybe veszünk. Tisztálkodunk, mosunk, főzünk, fűtjük az épületeinket és működtetjük erőműveinket. A víz az életünk minden területén jelen van. A földi élet a vízben kezdődött, minden élőlénynek az életben maradáshoz vízre van szüksége. A Föld felszínének mintegy 70 százaléka vízzel borított, de ennek mindössze 1 százaléka édesvíz. Ennyi az, amely a természetben emberi fogyasztásra alkalmas. Az ivóvizünk a természetből, a természetes és a talaj alatti vizekből ered. Napjainkban a vízkészlet komoly veszélynek van kitéve, az egyre növekvő népesség, az ipar és a mezőgazdaság vízigénye, a súlyosbodó klímaváltozás miatt. Az ember igyekszik saját vízhasználatát segíteni azzal, hogy folyókat terel el, gátakat épít, szennyvíztisztító berendezéseket működtet, vízhálózatokat építve sok-sok kilométerre elszállítja a vizet a földalatti rétegekből. 


Előrejelzések és cselekvés Európában

A világ más részeihez képest Európában viszonylag bőséges édesvízi készlettel rendelkezünk, amely azonban nem oszlik meg egyenletesen a földrészen. A számítások szerint Európa egyharmada vízhiányos. Ez azt jelenti, hogy egyes helyeken a kereslet bizonyos időszakokban meghaladja a rendelkezésre álló kínálatot. Ezt a helyzetet csak nehezíti a klímaváltozás terhe, hiszen egyes területeket áradások, az alacsonyabban fekvőket pedig a tengerszint emelkedése és vihardagályok veszélyeztetik. Ezért a nagyvárosok és a régiók különböző intézkedésekkel igyekeznek csökkenteni az ebből fakadó károkat. Az utóbbi négy évtizedben Európa jelentős fejlődést ért el a vízminőség szabályozása, a szennyvíz tisztítása, a tengeri és édesvízi élőhelyek és fajainak védelme érdekében. Az előrelépés ellenére azonban az európai felszíni vizek ökológiai és kémiai állapota továbbra is aggodalomra ad okot. A vízi erőforrás fenntarthatósága érdekében számos regionális és globális intézkedés, együttműködés jött létre. A víz, és a vízi erőforrások fenntartható használata hatékonysággal, innovációval, a pazarlás kerülésével(pl. szivárgáscsökkentéssel), újrahasználattal és újrahasznosítással – vagyis egy körforgásos gazdaság összes fontos elemével – lehetséges. Ha egyetlen erőforrással takarékosan bánunk, azzal a többivel is spórolunk. Erről bővebben például az Európai Környezetvédelmi Ügynökség honlapján is lehet olvasni (www.eea.europa.eu/hu).

 Mekkora a „vízlábnyomunk”?

A vízfogyasztásunknak is van ökológiai lábnyoma. A fogyasztás csökkentése érdekében elsősorban érdemes lehet tudatosítani, hogy valójában mennyi vizet használunk naponta: a közvetlen és közvetett vízfogyasztásunknak is van lábnyoma. Az előbbi kategóriába tartozik többek között az ivás-főzés, tisztálkodás, mosás során felhasznált víz, utóbbiba például a megvásárolt ruhadarab vagy élelmiszer előállításához szükséges víz. A vízlábnyom három típusú vízből tevődik össze: kék-, zöld- és szürkevízből. A kékvíz a termékhez vagy szolgáltatáshoz felhasznált friss, felszín alatti és feletti vizet, a zöldvíz a földben vagy növényekben nedvességként tárolt csapadékvizet, a szürkevíz pedig a termék vagy szolgáltatás kapcsán keletkezett szennyezett vizet jelenti. Egy átlagos, 4 fős család napi 5-600 liter vizet fogyaszt el. A Fővárosi Vízművek adatai szerint egy kádfürdő átlagosan 100 liter, zuhanyzás 40 liter, WC-öblítés 15-20 liter, kézmosás 5 liter, a mosógép egy alkalommal 120 liter vizet, összességében 1 ember 1 nap alatt 100-150 liter vizet használ el.

Mit tehetünk mi?

Egy lassan csöpögő csap, amit véletlenül nyitva felejtettünk vagy nem csináltatunk meg, egy nap alatt 40-120 liter vizet pazarol el. Zárjuk el a csapokat a lakásban, és ellenőriztessük a gumigyűrűket. Így megakadályozzuk a zuhanyfejek csöpögését, WC-tartályok szivárgását. A csapból csöpögő víz a lefolyón keresztül elfolyó pénz, hiszen az elpazarolt víz miatt magasabb vízszámlát fizetünk. Fürdés helyett inkább zuhanyozzunk, és nem kell feleslegesen folyatni a vizet fogmosáshoz, használjunk fogmosó poharat. A mosógépet rakjuk tele ruhával, vagy használjuk a gazdaságosabb félprogramot. A kertet reggel és este locsoljuk, ilyenkor kevésbé párolog a víz, és lehetőleg a növények gyökeréhez juttassuk. De locsolásra használhatjuk az összegyűjtött esővizet is. Nagyszüleink hordóba gyűjtötték össze az esővizet, mert illatos lett tőle a ruha és selymes a lányok haja. Ha kertes házban lakunk, gyűjtsük az esővizet mi is, és a kertet, szobanövényeket locsoljuk ezzel. Alkalmazhatunk vízmegtakarító technológiákat, alacsony nyomású zuhanyfejek és vécék, több öblítési fokozatú WC-tartályok, automata vízcsapok, kevés vizet használó mosogató- és mosógépek használatával a pénztárcánkat is kíméljük hosszú távon. A spórolással és hatékony felhasználással egyénileg is profitálhatunk és globálisan is jót teszünk. Egyéni takarékoskodásunkkal csökkentjük az ökológiai lábnyomunkat, és példát mutatunk a gyermekeinknek is. Takarékoskodással élhetőbb jövőt teremtünk a számukra.