Ismét 140 km/órás maximális sebességgel közlekedhetnek a vonatok Szárliget és Biatorbágy között a jobb vágányon is. Ezt megelőzően a MÁV leányvállalata, a MÁV Központi Felépítményvizsgáló Kft. (KFV) végezte el a vágánygeometriai és járműdinamikai méréseket a felépítményi FMK-007-es mérőkocsijával. A jármű alvázára erősített lézeres mérőegységekkel, gyorsulásmérő szenzorokkal, valamint egyéb inerciális erőket mérő egységgel vizsgálta a 29 kilométernyi vágányszakaszt. Az FMK-007 mérőkocsin Polgár Jánossal, a Vágánydiagnosztikai osztály csoportvezetőjével beszélgettünk a mérésről és a munkájáról.
A jobb vágány január eleji mérési eredményeit kiértékelve a MÁV szakemberei megfelelőnek minősítették a pályát ahhoz, hogy azon 140 km/órás sebességgel közlekedjenek a vonatok. Mit mértek az FMK–007 kocsival legutóbb a jobb vágányon a sebesség emelés előtt?
A vágány süppedését a jobb és bal sínszálon egyaránt, a szintén jobb és bal oldali geometriai irányváltozást, a síktorzulást, nyomtávolság-változást, túlemelést és a vágánygörbületet, azaz a vágány geometriai paramétereit, valamint a járműdinamikai paramétereket.
Milyen pályaparamétereknek kellett megfelelni az 1-es vonalon, hogy megemelhető legyen a sebesség?
A felújítás és szabályozás után a Biatorbágy és Szárliget közötti vonalszakaszt a „B” határérték kategória szerint kell kiértékelni. A mérési adatok értékelését a MÁV előírásai alapján automatikusan végzi a rendszer. Ezen adatok alapján a sebesség emeléséről minden esetben a MÁV illetékes szakembereinek kell a döntést meghozniuk.. A 121–140 km/óra közötti sebességtartományban szigorúak az előírások, így például a vágány jobb és a bal oldali irányváltozása sem haladhatja meg a 4 millimétert, ugyanígy a vágánysüppedés a 3 és 25 méter hullámhosszú tartományban szintén 4 milliméter lehet. Ezzel a kedvező „futásjóság” is garantálható a vasútvonalon, vagyis ezek az értékhatárok egyben nagyon kényelmes utazást tesznek lehetővé. Ami még nagyon fontos a vasúti biztonság esetében, hogy például a vágány síktorzulásának mérethatára – 2,5 méteres bázishossz esetén – egyenesben és kis sugarú ívekben 3,8 milliméter.
Hányszor mértek eddig az átépített pályán az FMK-007 mérőkocsival?
Mindkét vágányt mértük közvetlenül a forgalomba helyezés előtt, illetve a sebességemeléseket megelőzően. A bal és a jobb vágányt először 80 km/órás sebességgel lehetett forgalomba helyezni, és fokozatosan lehetett a sebességet emelni. Külön-külön három alkalommal mértük eddig a vágányokat.
Mennyire képes pontosan mérni az FMK–007-es?
A járművön elhelyezett műszerek – ezen belül az a hat lézerfej, amely a sínszálakat vizsgálja – rendkívül pontos és precíz mérést tesznek lehetővé. A geometriai mérés távolságalapú, vagyis a sínszálról 25 centiméterenként lehet mintát venni, a dinamikus mérésnél pedig a mintavételezés frekvenciája 200 Hertz. A sínszálon szinte a legapróbb eltérés is kimutatható. Például egy külföldi mérésen a nem kellőképpen precíz hegesztést is kimutatta a műszer a 120 méterenként összeillesztett síneken.
Ilyen hiba volt az 1-es vonalon?
Nem, ilyen nem volt egyik vágányon sem.
Beszéljünk egy kicsit az FMK–007 mérőkocsiról. Mi a jármű alapja, és milyen feladatokra lehet igénybe venni?
A jármű alapja a Ganz- Ansaldo, a Ganz-Hunslet és az ABB által közösen gyártott InterCity motorvonat, vagyis a BVmot, a „Samu” egyik betétkocsija. A kocsi 1999-ben épült át a Dunakeszi Járműjavítóban, ekkor kapta meg azokat a speciális forgóvázakat is, amelyeken az erőmérő cellák lettek elhelyezve, és egy inerciális (tehetetlenségi) vágánygeometriai mérőrendszer lett felszerelve. Az FMK–007 mérési rendszereit korszerűsítettük és 2011-ben a jármű egy kombinált pályageometriai mérőrendszerrel egészült ki, amely egy optikai húrmérő (lézeres) rendszerből és egy inerciális rendszerből áll. A korábban kialakított járműdinamikai mérőrendszer is korszerűbb lett, így a geometriai és dinamikai paraméterek a mérési diagramon együtt is megjeleníthetők és elemezhetők. Felszerelték továbbá a járművet a mindennapi munkavégzéshez és a hosszú távú utazásokhoz szükséges berendezésekkel, így konyhával, hálófülkékkel, illetve vizesblokkal is.
Mennyi ember teljesít egyszerre szolgálatot a mérőkocsin? Milyen a munkaidőbeosztásuk?
Hárman teljesítünk szolgálatot a mérőkocsin. Hétfőtől csütörtökig tart a munkaidő, 12 órás napi műszakokban. Mivel ebben az időszakban járjuk az országot, időnként külföldi vasútvonalakon is mérünk, az estéket a mérőkocsikban kialakított hálófülkékben töltjük.
Mióta dolgozik a MÁV KFV-nél, illetve ebben a munkakörben?
Több mint húsz éve, 2002-ben kezdtem dolgozni a vasúttársaságnál ugyanebben a munkakörben.
Mely vonalakat mérik a MÁV hálózatán, és éves szinten mennyit „utaznak”?
A transzeurópai hálózathoz tartozó hazai vonalakon végzünk ezzel a járművel méréseket, emellett évente körülbelül 1200 állomási vágányon is mérünk. Minden vasútvonalon évente két alkalommal kötelező mérni a nyíltvonali és az átmenő fővágányokat, és háromszor azokon, amelyek 120 km/óránál nagyobb engedélyezett sebességre épültek ki. Mindez évente 29–30 ezer kilométernyi utat jelent. Egyik alkalommal Hegyeshalom és Hidasnémeti között 510 kilométert tettünk meg egy nap alatt, miközben 502 kilométernyi pályát mértünk.