Túltervezett, pörgős hétköznapok, ezernyi feladat és elvárás, folyamatosan jelenlévő időhiány, és a minket körülvevő adatok és információk sokasága. Ezek mind stresszessé, ingerületté és túlhajszolttá tesznek bennünket. Napjaink szoros időbeosztásban telnek, a találkozóinkat is már csak hónapokra előre tervezünk. Ezzel a jelenséggel kíván leszámolni a slow life mozgalom.
A „slow life” a belső egyensúly megkeresése és fenntartása, amely önismeretet és tudatosságot kíván. Segít átgondolni és rögzíteni magunkban, hogy mi az, amire tényleg szeretnénk időt szánni, amire valóban szükségünk van. Ha alkalmazzuk, meg fogjuk találni a csendünket és harmóniánkat. Ennek a szemléletnek a kipróbálásához adunk jól alkalmazható technikákat.
- Lassítsunk!
A lassú, mély légzés segít a léleknek és a testnek lelassulni. Ha a légzésre figyelünk, az megállít a rohanásban, megnyugtat a stresszes helyzetben és kiegyensúlyoz, ha szomorúnak érezzük magunkat. Visszavisz a belső önmagunkhoz, megtaláljuk a békénket. A meditáció segít a figyelmünket összpontosítani és gondolatainkat elengedni. A rendszeres testmozgás csökkenti a stresszt. A hobbink gyakorlása elvonja a figyelmünket a mindennapi gondokról. A családdal és a barátokkal való kapcsolattartás kikapcsolhat és örömmel tölthet el. Ezek megélése és átélése együttesen segítenek abban, hogy megéljük a pillanatokat.
- Álljunk meg egy percre!
A STOP mindfulness technika lényege, hogy bármit is csinálunk, hagyjuk abba, álljunk meg. Ezután tudatosítsuk a lélegzetünket. Kövessük végig párszor, akár elnyújtva az első pár levegővételt, majd beavatkozás nélkül figyeljük meg a légzésünket. Figyeljünk oda arra, hogy mi történik bennünk és körülöttünk. Mit érzékelünk a testünkben? Milyen hangokat hallunk? Milyen illatokat érzünk? Pár pillanat múlva térjünk vissza ahhoz a tevékenységhez, amit eddig végeztünk.
- Meditáljunk!
A Harvard Medical School kutatói elsőként fedezték fel, hogy a meditálás megváltoztatja az agy struktúráját, mégpedig a szürkeállományban. A meditálók agyában csökkent az amygdala, a stresszel és a szorongással kapcsolatos agyi rész szürkeállományának sűrűsége. Ezzel egyidejűleg megnövekedett azon agyi területen, amely a tanulásban, a memóriában, az együttérzésben és az öntudatban tölt be fontos szerepet.
Amikor elkezdünk meditálni, szembesülünk a saját nyugtalanságunkkal, szerteágazó gondolatainkkal és türelmetlenségünkkel. A meditáció során közvetlenül átéljük és megtapasztaljuk testünk jelzéseit, amely tisztán mutatja számunkra, hogy vagyunk. Keressünk egy nyugodt helyet, ami a testünkön kívül vagy belül található. Figyeljük meg, mire tudunk összpontosítani, mit kellemes és könnyű előhívnunk.
- Legyünk jelen!
Ha kihívást jelent számunkra a fókusz megtartása, akkor tudatosan hozzuk vissza magunkat a jelenbe. A fókusz nem csak figyelemirányítást, hanem tudatállapotot is jelent. A relaxáció, a pozitív érzelmek és a kíváncsiság elengedhetetlen része. Először is vegyük észre, hogy nem vagyunk jelen, majd figyeljük meg, hogy mi vonta el a figyelmünket – ez lehet akár egy bejövő e-mail is. Vegyünk néhány nagy levegőt, képzeljük magunk elé a kedvenc színünket a belégzésnél, és lazítsunk a testi feszültségünkön kilégzésnél. Vigyük vissza a figyelmünket oda, ahová szeretnénk koncentrálni, legyünk kíváncsiak és érdeklődők ez iránt a tevékenység iránt.
- Érezzük jól magunkat a jelenben!
Ha azt tapasztaljuk, hogy a gondolataink a múltba vagy a jövőbe révednek, tudatosan hozzuk vissza magunkat a jelenbe. Ennek módja, ha keresünk öt olyan dolgot, ami kellemes a jelen pillanatban: valaminek a látványa, a hangja, az érzete a bőrünkön, az íze, az illata. Ezután fogalmazzuk meg, hogy milyen érzést (öröm, hála, elégedettség, nyugalom, szomorúság, félelem) kelt ez bennünk.
- Multitasking helyett monotasking
Daniel Goleman, amerikai pszichológus a multitaskingra (több feladatátadás) úgy tekint, mint egy rossz szokásra. Ha egyszerre több feladatot is végzünk, akkor arra kényszerítjük az agyunkat, hogy állandóan váltogassa a figyelmét. Ez igen kimerítő, hibákhoz és hosszabb munkaidőhöz vezet. Tanuljuk meg a tudatos figyelem kialakítását azáltal, hogy csak egy feladatra koncentrálunk. Ennek módja, hogy előzetesen rendszerezzük a feladatainkat, majd határozzuk meg, hogy milyen sorrendben végezzük el ezeket.
- Legyen a hála a napjaink része!
A hálanapló írása megerősíti és segíti a pozitív gondolkodást. Nemcsak a hangulatunkra és a gondolkodásunkra, hanem a testünkre is hatással van, segítheti a gyógyulást és a stresszérzetünk csökkentését. Írjuk le, mi mindenért vagyunk hálásak most. Ehhez szánjunk magunkra legalább 30 percet, keressünk egy nyugodt és csendes helyet, érkezzünk meg a jelenbe (lehet, ehhez be is kell csuknunk a szemünket). Ezt tehetjük akár az ABC betűi mentén (például: A – akaraterőm, B – barátaim és így tovább).
Merjünk kísérletezni, találjuk meg azt a technikát, ami kiszakít a rohanó világból! Figyeljünk a légzésünkre, próbáljuk ki a meditációt, legyünk jelen és gyakoroljuk a hálát, így megteremtve saját magunk számára a teljes, kiegyensúlyozott életet.