Amikor együttérzünk egy jóbarátunkkal, akkor nem babusgatjuk túl, de nem is vagyunk vele szemben túl negatívak, nem akadályozzuk meg abban, hogy a nehéz helyzete ellenére elérje a célját. Sokkal inkább átérezzük a helyzetét, segítjük abban, hogy kikerüljön a negatív érzelmekkel teli állapotából. Gondoskodással és megértéssel fordulunk felé. Ezzel szemben önmagunkkal kevésbé vagyunk empatikusak és megértők, sőt, hajlamosak vagyunk az önbírálatra vagy önsajnálatra is.
Az önegyüttérzés pozitív viszonyulás önmagunk felé. Az elfogadás egy egészséges formája, amellyel a kedvesség és gondoskodás érzését terjesztjük ki saját magunk irányába. Magába foglalja az elfogadó hozzáállást azon dolgok iránt, amelyeket nem szeretünk magunkban vagy az életünkben. Önsajnálat esetén viszont a szenvedés és a probléma kerül a középpontba.
Aki gyakorolja az önegyüttérzés képességét, az képes elfogadással és megbocsátással fordulni nemcsak a társai, hanem önmaga felé akkor is, ha valamilyen hibát követ el, vagy kudarc éri. Nem ostorozza, nem bírálja önmagát. Nem tekinti egyedinek, csak önmagára jellemzőnek a sikertelenséget. Elfogadja, hogy a hibázás és a kudarc az élet velejárója, vagyis közös emberi természet. A negatív érzelmeit nem csak megéli, hanem külső nézőpontból, kellő távolságból is képes szemlélni, nem rágódik rajtuk, hanem tudatosítja, hogy jelen vannak.
Mindannyian megérdemeljük, hogy megértéssel, elfogadással forduljunk önmagunk felé, hasonlóképpen, ahogy szeretteink irányába. Az önegyüttérzés gyakorlásakor legyünk magunkkal egyszerre kedvesek, reálisak és objektívek. Az önegyüttérzéshez nem tagadhatjuk meg a negatív érzéseket. A jelenlét-tudatosság lényege is éppen az, hogy a jelenre fókuszálunk, elfogadjuk, megéljük aktuális érzéseinket, gondolatainkat és testi érzeteinket.
Hogyan gyakoroljuk az önegyüttérzést?
Gondoljuk át, hogy mit csinálunk, ha egy barátunk nincs jól. Először írjuk le, mit mondunk neki. Majd írjuk le, hogy mit csinálunk olyankor, ha mi nem vagyunk jól. Vizsgáljuk meg, hogy van-e különbség, majd vázoljuk fel, hogyan tudnánk ezen változtatni. Bátorítsuk, támogassuk magunkat úgy, ahogy egy barátunkkal tennénk! Az önegyüttérzés része a tudatos jelenlét, amit meditációval is elérhetünk.
Mit nyerhetünk az önegyüttérzéssel?
Az önmagunkkal való együttérzés elsajátításával és gyakorlásával megtapasztalhatjuk, hogyan válhatunk saját magunk támaszává. Aki gyakorolja az önegyüttérzés képességét, magasabb önismereti szintre juthat el. Pontosabban ítéli meg magát, képes nehéz időszakban is kedvességgel fordulni önmaga felé. A magas önegyüttérzés csökkenti a depresszió és a szorongás kialakulásának valószínűségét, és megbízható előjelzője a boldogságnak és a pozitív érzelmek megélésének.
Ahelyett, hogy úgy érzed egyedül vagy a kudarccal és a nehézségekkel, ismerd fel, hogy más is szokott így érezni, mással is történt már ilyen, mint veled! Mások sem csinálnak mindent tökéletesen.
a Támogatlak program csapata