A közösségi közlekedésben az elmúlt évtizedek legjelentősebb tarifareformját valósítja meg március 1-től az Építési és Közlekedési Minisztérium, és a MÁV-VOLÁN-csoport. Ezzel a történelmi lépéssel négymillió ember közlekedése válik olcsóbbá és egyszerűbbé az országban.
Lázár János építési és közlekedési miniszter egy február 29-én tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tarifareform bevezetéséhez, és ezt megelőzően a vármegye- és országbérlet sikeréhez 56 ezer ember, a MÁV-VOLÁN-csoport dolgozóinak közös munkájára volt szükség. Ez az elmúlt évek legnagyobb rezsicsökkentése – közölte. Az új tarifarendszer többet ad kevesebbért és egyszerűbben, mint a korábbi. A jegy- és bérlettermékek köre, valamint a kedvezményrendszer a teljes átalakítás révén sokkal könnyebben érthető lesz négymillió utas számára, aki a közösségi közlekedést választja. Emellett a kedvezményeket mostantól bonyolult igazolások nélkül vehetik igénybe az arra jogosultak.
Mint azt a miniszter elmondta naponta 4,5 millió ember ingázik közösségi közlekedési járművel, és ezt a rendszert 56 ezer munkavállaló működteti. A kellő színvonalhoz három dolog szükséges: szolgáltatás, infrastruktúra és jármű. Az új tarifarendszer bevezetésének két fontos előzménye volt: egyrészt a vármegye- és országbérlet bevezetése, másrészt pedig az év eleji bérmegállapodás, a munkabéke megteremtése. A vármegye- és országbérlet tavaly májusi bevezetésekor hamar kiderült, hogy ez a termék sikeres, amit az is bizonyít, hogy mindeddig 5 millió 250 ezer ilyen bérletet sikerült értékesíteni. Ez egyben hozzájárult a forgalom növekedéséhez, és a bevételek emelkedéséhez. Tavaly 180 millió utazás történt a MÁV, és 570 millió a Volánbusz járatain, szemben a 2022-es 130 és 530 millió utazással. A bevételek is kedvezőbben alakultak, hiszen 2023-ban 128 milliárd forint folyt be a kasszába a jegyértékesítésből, a 2022-es 122 milliárd forint után.
Nagyon széles réteg számára válik ingyenessé, vagy olcsóbbá az utazás. Az országban 700 ezer 6 és 14 év közötti gyermek él, akik számára március 1-től ingyenes az utazás. Egymillió 14 és 25 év közötti fiatal felnőtt féláron utazhat, továbbá ingyen az a 300 ezer 65 év alatti honfitársunk, aki nyugdíjszerű ellátásban részesül. Szintén ingyen utazhat 200 ezer nagycsalád, körülbelül egymillió ember, 280 ezer fogyatékkal élő, továbbá 12 alkalommal egy évben 900 ezer határon túli, akik magyar igazolvánnyal rendelkeznek. Emellett egymillió közalkalmazott korlátlanul utazhat féláron, az eddigi évi 12 alkalom helyett, amennyiben regisztrál.
Az új tarifarendszer része az a megállapodás is, amely március 1-jétől Budapesten és a főváros agglomerációjában teszi egyszerűbbé, olcsóbbá és igazságosabbá a közösségi közlekedést. Mint azt Lázár János elmondta, a tarifareform óriási lépés a Budapestre jövő vidékieknek, de a fővárosiak is jól járnak vele. A helyközi járatokon kívül a fővárosi közösségi közlekedést is igénybe vevők számára kiemelten előnyös változás, hogy a BKK járatain is elfogadják a Pest vármegye bérletet és az országbérletet is. Ezek tehát érvényesek a vonatokon, héveken, metrókon, villamosokon, helyközi és helyi buszokon és trolikon is. A Budapest-bérlet korlátozás nélkül felhasználható a helyközi járatokon, azaz a vonatokon, a héveken, a buszokon Budapest határain belül, ezenkívül természetesen a BKK járatain, a metrókon, villamosokon, buszokon és trolikon is. Mintegy 200 ezer fővárosi, 14 év feletti diák a 3450 forintos Budapest-bérlet helyett mindössze 945 forintért válthat márciustól Pest vármegye területére érvényes bérletet, de a havi 1890 forintba kerülő kedvezményes országbérlettel Magyarország helyközi és a főváros helyi közlekedése is igénybe vehető. Emellett körülbelül 350 ezren vehetik igénybe Budapest bérlettel a vasúti járatokat is. Korrekt és világos elszámolási rendszert alakítottak ki a felek az alapján, hogy ki mennyi szolgáltatást rendel meg. A Budapest-bérletekből származó bevételt 28-72, a Pest vármegyebérleteket pedig 46-54 százalékos arányban fogják megosztani a szolgáltatók.
A közösségi közlekedés színvonalának javítása érdekében a járműpark és a pályahálózat rekonstrukciója is elengedhetetlen feltétel. A MÁV jelenleg 3300 járművel rendelkezik, ebből 738 mozdonnyal, amelyek többsége korszerűtlen. Ebből adódóan a kormány által tárgyalt tíz éves vasútfejlesztési koncepció egyik alapeleme a járműpark korszerűsítése. Ez leginkább külső finanszírozás részeként valósulna meg, például piaci vagy szállítói hitelből, vagy pénzügyi lízing formájában. Ehhez viszont ki kell alakítani a hazai járműgyártó kapacitást. Mint azt Lázár János elmondta, nem lehet úgy tízmilliárd eurót elkölteni, hogy ne itteni munkahelyeket teremtsünk belőle, és ne hazai hozzáadott értékként valósuljanak meg a beruházások, magyar haszon keletkezzen emellett a honpolgárok munkájából és pénzéből. A vasúti pályák felújítására évente százmilliárd forintot kellene költeni, hogy ne romoljon tovább, sőt javuljon a hálózat és tartható legyen a menetrend. Ebben nagy segítséget jelent, ha az Európai Unió ismét elérhetővé teszi a beruházási forrásokat. Elsőként azonban a HÉV pályahálózatát kell rendbe tenni a miniszter szerint, illetve a járműparkot is meg kell újítani. Mintegy száz új jármű beszerzésére lesz szükség, ehhez is uniós forrásokat lehetne igénybe venni. Az uniós források blokkolásának feloldása után ez lesz a kormány első teendője.