Egy író tevékenysége a műve kinyomtatásával véget ér. A könyv onnantól az olvasóé, az ő egyénisége is formálja. Amit egyikünk kihall belőle, az nem ugyanaz, mint amit más visz haza. Ezúttal kollégáink tolmácsolásában készült egy összeállítás kedvenc olvasmányaikból útravalóul mindannyiunknak az adventi időszakra.
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Középiskolás koromban olvastam először, és azóta már többször is kezembe vettem, nagyon megérintett a története. A főhős egy 70-es IQ-val rendelkező felnőtt férfi, akit a szellemi elmaradottsága miatt a körülötte lévők gúnyolnak, de ő ebből mit sem vesz észre, nagy boldogságban éli életét. Tudja, hogy nem okos, ezért igyekszik munkája mellett minél többet tanulni. Egy orvoscsoport azzal keresi meg, hogy egy operációval növekedhet az IQ-ja. A férfi boldogan vállalja a módszer tesztelését, bármennyire is kétséges a végeredmény, hisz a vágya – hogy végre okos legyen – így valóra válhat. Elkezdődnek a vizsgálatok, közben egy új barátot is szerez: a szintén tesztelés alatt álló kisegeret, Algernont. Hamarosan a 70-es IQ 180-ra ugrik. A főhős egyre okosabb, még a tudós orvosokat is túlszárnyalja, de egyáltalán nem boldog. Aztán a konferencián, ahol bemutatják az elért eredményeket, rádöbben egy nagy igazságra. Hogy mi az, és hogy jutott el a megállapításra, mi lett vele és kis barátjával, mindenki megtudhatja, ha elolvassa ezt a nagyon szép, gondolatébresztő történetet emberségről, barátságról…
Kutas Katalin
Daniel Quinn: Izmael
Ez nem egy szokványos regény, nincs főhőse, nem fontos, hogy hol és mikor játszódik, és ami a legmeglepőbb: nincs a megszokott formában története sem! Arról szól, hogy egy gorilla megtanít egy embert arra, hogyan kell tekintenünk a bolygónkat teljességgel leromboló civilizációnkra, miként jutottunk el önmagunk és környezetünk elpusztításához, és arra is választ ad, hogyan lehetne másképpen élni. Az írás felettébb olvasmányos, párbeszéden alapuló, folyamatos gondolkodásra késztet, ugyanakkor nagyon nehéz is, hiszen a Föld globális problémájáról szóló megvilágosodás útja rögös, nehéz rajta végigmenetelni. A könyv végére pedig átalakul a gondolkodásunk, látásmódunk, szemléletünk. Erre pedig nagyon kevés regény képes! Ha létezik olyan fogalom, hogy alapmű, akkor az Izmael mindenképpen az! Sokatmondó a könyv hátlapján az ajánlás, ami így kezdődik: „A Turner Tomorrow Ösztöndíj létrehozásának célja az volt, hogy a szerzőket olyan regény írására ösztönözze, mely a világ globális problémáira építő és határozott megoldást kínál. A több mint 2500, a világ minden tájáról beérkezett pályamű közül a rangos ösztöndíjat az Izmael nyerte el.”
Mészáros Miklós Áron
Tompa Andrea: Fejtől s lábtól
A kolozsvári születésű kortárs magyar író, aki jelenleg Magyarországon él, mindössze öt könyvet írt eddig, de az egyik legkedvesebb szerzőm. Mindig örülök, ha megjelenik egy-egy új kötete. Rám a legnagyobb hatást az elsőnek olvasott regénye tette. A kötet két nagyon különböző háttérből érkező fiatal orvos találkozását, szerelmét ábrázolja Kolozsváron a XX. század első harmadában.
Császár Éva
Paul Auster: Leviatán
„Hat nappal ezelőtt egy ember levegőbe röpült Észak-Wisconsinban.” Ezzel a kemény mondattal kezdődik a könyv. Auster az egyik legsikeresebb amerikai kortárs író, akinek a hírnevet a New York Trilógia hozta meg. A főhős (Benjamin Sachs) halála az elbeszélőt arra sarkallja, hogy leírja a történetüket. A valóságot akarja feltárni róla, megelőzve, hogy a sajtó lerombolja a jó hírét. A főhős szintén író és mintegy tükörpárja az elbeszélőnek. Nagyjából egyidősek, mindketten rajongva szeretnek írni, ugyanabba a nőbe szerelmesek és barátok. A sok fordulattal tarkított könyv kitűnő korrajza a hetvenes, nyolcvanas éveknek. A történet furcsa ritmusban szippant be bennünket, hogy aztán a 300 oldalnyi regény a végére felpörögjön, és ne tudjuk meg, hogy baleset vagy szándékos cselekedet volt Benjámin halála. Talán nem is baj, mert nem a történet határozza meg ezt a könyvet, hanem a mélylélektan, amely átszővi a sorokat. Aki szereti Austert, nem fog csalódni, másképpen jó, mint a New York Trilógia, de olvasmányos, nem enged el. Aki pedig nem ismeri Austert, ezután keresni fogja a könyveit.
Kabai Zoltán
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi
Az úgy történt, hogy a nagyobbik tinilányunkat szerettem volna rendszeres olvasásra szoktatni. A népszerűségi listák szerint az írónő, a budapesti gimnazista lány naplójával tömegeket vett rá az olvasásra. Kíváncsiságból egyik este én is beleolvastam a regénybe. Onnantól kezdve az lámpaoltást kitolva, munkába jövet-menet le nem tudtam tenni ezt az ifjúsági regényt. Magával ragadtak a gimnáziumi mindennapok, a beilleszkedési félelmek, barátságok, szerelmek alakulása, lázas készülődések vizsgákra, versenyekre, alapítványi bálokra. A Szent Johanna gimit ajánlom minden olvasni (nem) vágyó tizenévesnek és velük tartó szüleiknek is. Vigyázat! A sorozat 8 részből áll!
Takács Ágnes Katalin