Tollasozni minden gyerek szeret, hiszen csak egy társ, két ütő és egy labda kell hozzá, a játék pedig viszonylag egyszerű, mégis izgalmas és rendkívül szórakoztató. A tollaslabdázás azonban felnőttkorban is ugyanilyen izgalmas és szórakoztató, sőt, kifejezetten egészséges, minden izmot és még az agyat is megmozgató tevékenység.
Nem véletlen, hogy a gyermekek kedvenc játéka mára hivatalos olimpiai sportággá vált. A „repülő játék” – sokáig így hívták a tollaslabda ősét, ami több ezer éves múltra tekint vissza. Maga az elnevezés is arra utal, hogy ez nemcsak egy mozgásforma, hanem egy kifejezetten vidám, társas tevékenység, egy olyan kellemes időtöltés, ami kortól, nemtől, tudástól függetlenül gyakorlatilag bárki által űzhető, és a kezdők számára is élvezettel folytatható. Ráadásul hamar érhetünk el sikerélményeket, a fejlődés pedig garantált.
A tollaslabda mai formája a 17. században terjedt el Angliában, ahol az Indiából hazatérő brit katonatisztek honosították meg. Az első versenyt is itt rendezték meg 1872-ben, Beaufort herceg badmintoni birtokán (innen származik a sportág angol neve, a badminton). A mérkőzésnek otthont adó Badminton House egyébként még ma is áll. Magyarországon az 1960-as évek óta létezik hivatalosan a sportág. A Magyar Tollaslabda Szövetség jelenleg is több mint 50 tagegyesülettel rendelkezik. Emellett szabadidős szinten is lehet űzni a sportot, és szerencsére ezt sokan meg is teszik. Ebben közrejátszik az is, hogy gyakorlatilag ahol nincs szél, bárhol nekiállhatunk ütögetni, kertben, réten, strandon, udvaron vagy fedett helyeken, tornateremben, sportcsarnokban, de akár még egy kultúrházban is.
A hivatalos versenyek természetesen kizárólag egy hálóval kettéosztott pályán zajlanak és kifejezetten látványosak, különösen a páros mérkőzések. Ha valaki újból kedvet kapott gyerekkora egyik kedvenc játékához, bátran keresse meg az ütőjét és menjen el egy edzésre a MÁV VSC Tollaslabda Szakosztályához, ahol télen is lehet játszani. Jó móka lesz!
Tollaslabda a MÁV-nál
A MÁV VSC Tollaslabda Szakosztálya 1993-ban alakult a vezérigazgatósági dolgozók kezdeményezésére. A szakosztálynak jelenleg 25 tagja van, elnöke Marton Roland, aki informatikus végzettsége mellett hivatalos tollaslabdaedző is. A tagok hetente egyszer jönnek össze játszani, emellett pedig évente egy házibajnokságot is szoktak szervezni. Az edzéseken garantált a jó hangulat és a teljes – fizikai és szellemi – kikapcsolódás. Várják az új lelkes tagokat, csapattagokat, hiszen ők jól tudják, aki újból előveszi az ütőt, az nem fogja abbahagyni a játékot!
Edzések helyszíne:
Szent István Gimnázium (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 15.) – tornacsarnok 4 pályával Időpont: minden hétfőn 19-21 óra (tanítási időszakban) Szükséges felszerelés: teremcipő, sportruházat, ütő (labdát a szakosztály biztosít)
További információ:
Marton Roland – elnök e-mail: mavvsc.tollaslabda@mav.hu
Legek a tollaslabda világából
A leggyorsabb labda: A tollaslabda minden más labdajátéknál nagyobb sebességeket produkál, sőt, egy erős ütés hatására a labda gyorsabban képes szállni, mint egy Forma-1-es autó! 2017-ben Mads Kolding dán játékos felugrásból olyan bődületes erővel ütötte meg a labdát, hogy az 426 km/h sebességgel repült át az ellenfél pályájára, akinek mindössze 28 századmásodperce volt rá reagálni – talán nem meglepő, sikertelenül.
A sportág nem hivatalos, tehát nem verseny közben felállított rekordját egy maláj tollaslabdázó, Tan Boon Hoeng tartja, akinek az ütése 493 km/h sebességgel szállt, és ezzel 2013-ban a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült. A legtöbb ütés: Minden idők leghosszabb labdamenetét versenykörülmények között két női páros játszotta a Denmark Openen.
A lányok 4 perc 31 másodpercen keresztül gyötörték egymást, mire 255 ütés után rontottak.
A tollaslabdázás jótékony hatásai
Egészséges: csökkenti az esélyt a cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulására, továbbá optimalizálja a jó és a rossz koleszterin arányát, növeli az állóképességet javítja a reflexeket fiatalon tartja az agyat, stratégiai gondolkodást igényel
