Mit üzensz azoknak, akik most kezdenék a futást és milyen tippeket adnál nekik?
Ne gondolkodjanak, menjenek ki a szabadba, fussanak le akár csak 1 km-t, teljesen mindegy, hogy milyen tempóban. Én zenére futok, de kezdőknek nem javasolják, mert óhatatlanul a futásban is felveszik a ritmust. Nagyon fontos a megfelelő sporteszköz, jó cipő, jó ruha. A rossz felszerelés el tudja venni az ember kedvét, a jó pedig élményt ad. Ha pedig egyhangúvá válik a futás, akkor érdemes váltogatni a helyszíneket. A táplálkozásra is oda kell figyelni, a gyomor ugyanis hamarabb feladja, mint a láb vagy a fej.
Mi benne a jó? Miért futsz?
Bár sok energiát, időt és anyagi ráfordítást követel, de rengeteget profitálok belőle. A mozgás, a jó levegő nyugalmat ad, közben pedig sok mindenen el lehet gondolkodni. Átértékeli az ember a dolgokat, más perspektívából látja a megoldandó problémákat. Fegyelemre,
rendre tanít, rendszert ad, fejleszti a koncentrációs képességet. Az ultrafutó versenyekben pedig az a legjobb, amikor vége van. Cserébe viszont hatalmas lelki feltöltődést nyújt.
Érdemes edzővel nekivágni?
Saját magunk is össze tudunk rakni egy edzéstervet, rengeteg információt össze lehet szedni könyvekből, facebookos futócsoportokból vagy ismert futók oldaláról. Ha valaki többet vár magától, akkor keressen fel edzőt, kérjen egy edzéstervet.
Ha már belekezdtünk, milyen célokat érdemes kitűzni?
Abból kell kiindulni, hogy a kiszabott távot a versenyen kell lefutni, ahol a szurkolók és az adrenalin rengeteget segít. Ha csak 15 km-t futunk edzésen, versenyen a 21 is megy. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a maraton nem 2 félmaraton. A gondok 30 km után jönnek.
Van ideális életkor az ultrafutáshoz?
Az ultratávokra meg kell valamennyire érni, az ízületeknek is alakulniuk kell. Régebben csak az idősebb korosztály képviseltette magát ezeken a versenyeken, most már népszerűek a fiatalabbak körében is. Teljesítmény tekintetében hobbiszinten azonban nincs nagy eltérés a korosztályok között.
Hogyan kezdtél el futni és hogy lett ebből ultra?
Fiatalon futottam, fociztam, majd jött a család, és kevesebb idő jutott a sportra. Negyvenéves lehettem, amikor visszataláltam a futáshoz, előtte sokat bicikliztem. A rövidebb távokat azonban hamar meguntam. Ezért úgy döntöttem, hogy felkészülök a Tapolca Félmaratonra, hátha az megtöri az edzések egyhangúságát. A következő a budapesti Spar Maraton volt. Egy kollégámmal elhatároztuk, hogy váltóban lefutjuk a 4 napos Ultrabalatont. A verseny utolsó napján volt egy kis hiányérzetem, ezért eldöntöttem, hogy legközelebb egyéniben indulok. Jött azonban a COVID, így ez idő alatt Magyarország összes nagy tavát körbefutottam. Tavaly végre egyéniben indultam a 211 km-es Balaton-ultrán. Bár alaposnak éreztem a felkészülést, féltávnál azonban feladtam. Versenyen kegyetlen az egyéni. Ha elmegy egy 10 fős csapat, könnyedén célba érnek, én meg 115 km után hazajöttem. Utána teljesen másfajta edzésre és táplálkozásra álltam át. Teremben futópadon edzettem, és szinte csak szendvicset ettem, a frissítésre pedig nagyon ügyeltem. Egy fél évig készültem, és végül 30 óra alatt sikerült teljesíteni a távot.
Hogyan lehet felkészülni egy ultraversenyre?
Sokat kell hozzá futni, nehogy az ember feladja. Azt mondják, amennyit egy héten le tudsz futni, az egyben is megy. Az utóbbi 6-7 évben 3000 km-t futottam évente és ugyanannyit bicikliztem, ami kicsit más izmokat mozgat meg. Ha versenyre készülök, heti 100-150 km-t futok, akár minden nap teljesítek egy maratont.
Mikor futsz?
Négyes túrban dolgozom, ami sok lehetőséget ad. Ha tehetem, reggel 4 és 7 óra között futok, és indulhat is a nap. De a felkészülések alatt gyakran előfordul az is, hogy az éjszakai műszak után hazafutok Veszprémből Ajkára. Ez nagyjából 30 km a Bakonyon keresztül, de van benne 1000 m szintkülönbség. Ez felkészít arra, hogy éjszaka, fáradtan is kell futni.
Hogyan küzdöd le a mélypontokat? Mit érzel közben?
Átértékeltem a mélypontokat, ahogy Lubics Szilvia Másfél nap az élet című könyvében is szerepel: „a fájdalom csak fájdalom, mindennek egyszer vége szakad”. Nincs két egyforma futás. Edzéseken tapasztaltam, hogy vannak olyan napok, amikor valamitől fáradtabb vagyok, és már a harmadik km után hazakívánkozom. Futok, de úgy érzem, nem haladok. Ha ezen felül tudok kerekedni, és nem állok meg, akkor jó eséllyel a végére már túllendülök ezen az állapoton. Ebből lehet építkezni a versenyeken is. Rengeteget számít az is, hogy az ultraversenyeken mindenki segít mindenkinek.
Milyen lelki felkészültség kell egy ultrabajnoksághoz?
Sokszor végigfutom a távot fejben is. Amikor a lábamat műtötték, a kórházi ágyon is. Minden nap ezzel keltem és feküdtem.
Milyen felkészültséggel kell rendelkezniük a kísérőknek, és milyen szerepük van?
Kell a jó segítő, hogy a futáson kívül másra ne kelljen figyelnem. Az ultraverseny tőlük is hatalmas fizikai és szellemi teljesítményt igényel. Ők tartják kézben a logisztikát, mindeközben biciklin kísérnek, de nem a maguk, hanem a futás tempójában. Rendkívül hálás vagyok a segítőimnek, Dabrónaki Istvánnak, Bándi Györgynek, Gyurákocsi Istvánnak, akik az Ultrabalatonon kísértek. A családom és az ő támogatásuk nélkül nem sikerült volna.
Melyek a legnagyobb nehézségek?
Mivel amatőr futó vagyok, én munka mellett csinálom. Rengeteg időt elvesz az edzés, ami a család rovására megy, akár nyaralás közben is. Azt mondják, a futás nem költségigényes, de az én szintemen már az. Saját magam finanszírozom a nevezési díjat, a futócipőt, a felszerelést. Egy Ultrabalatonra 100 ezer Ft a nevezési díj, a cipő ugyanannyi, ami nagyjából 900 km-t bír. De egy párral
nem lehet végigcsinálni a versenyt. Ehhez jön még az utazás, a szállás mind magamnak, mind a kísérőknek.
Mennyiben más profiként vagy amatőrként indulni egy versenyen?
A profi sportolókat mindig nagy elismerés övezi. Azt gondolom azonban, hogy sokkal nagyobb hős az, aki esetleg egy kis súlyfelesleg ellenére is lefutja a félmaratont. Az egyik futótársam, aki már tízszer teljesítette az iron mant egyszer azt mondta nekem: „Tudod mi a különbség a profi meg közöttünk? Mi futás után indulunk dolgozni, ő pedig hazamegy vagy elmegy egy masszázsra. Amíg ő pihen, én dolgozom.” Pedig a futóversenyeken az indulók 99%-a amatőr.
Milyen versenyeken szeretnél indulni a közeljövőben?
Nyáron beneveztem egy Backyard versenyre. Ennek az a lényege, hogy óránként rajthoz kell állni egy 6706 méteres távhoz. Én 36–44 perc alatt teljesítettem a köröket, de nem biztos, hogy ez volt a jó taktika. Tizenhat órán keresztül bírtam, a nyertes 44 órát futott. Ki akartam próbálni ezt a műfajt is, és jövőre erre szeretnék felkészülni.
Völgyi Katalin