Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Csárádi János, a KTE Vasúti Tagozat Vasútgépész Szakosztály tagja, a KTE örökös tagja, a MÁV egykori vezérigazgatója 2020. december 2-án, életének 83. évében elhunyt. A vezetőt a MÁV Zrt. saját halottjának tekinti.
Olyan vezető volt, aki az alacsony beosztástól a főnökségig végig járta a szakmai ranglétrát, a vasút minden területét ismerte, szerette és működtette. A Közlekedéstudományi Egyesület írt megemlékezést munkában gazdag életéről, melyben alázattal szolgálta a magyar vasutat.
A kezdetek
Középiskolai tanulmányait Budapesten, a Vasútgépészeti Technikumban végezte. Közlekedésmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett, ugyanitt kapott gazdasági mérnöki diplomát is. Vasúti pályafutását 1956. augusztus l-jén kezdte a hatvani fűtőházban, ahol először lakatos, majd mozdonyfűtő volt. 1959 és 1962 között a Hatvan – Miskolc vasútvonal villamosítási munkáinál kivitelezési területen, építésvezetőségen dolgozott kitűzőként, majd csoportvezetői beosztásban. Ezt követően a MÁV Vezérigazgatóság gépészeti szervezetének villamosítási csoportjában, majd a mozdonycsoportban tevékenykedett. Jelentős munkát végzett a Ward-Leonard villamos mozdonyok ingavonati közlekedésének bevezetésében. Az egyetemi tanulmányok befejezése után főmérnökké nevezték ki a Villamos Felsővezeték Építési Főnökségen, majd tíz évig ugyanott igazgatói beosztást töltött be. A vasútvillamosítás fellendülésének időszakában vezette a főnökséget 1980-ig. Erre az időszakra esik az új felsővezetéki rendszer MÁV területen történő bevezetése is.
Vezetőként
A vezérigazgatóság Gépészeti és Járműfenntartási Főosztályának vezetőjeként hat évig a MÁV gépészeti igazgatója volt. Gépészeti igazgatói tevékenységét fémjelzi a V63 sorozatú, 3,6 MW teljesítményű univerzális villamos mozdony sorozatgyártásának megindítása és a V46 sorozatú tolató villamos mozdonyok üzembe állítása. A két mozdonytípusból több, mint százhúsz készült a hazai vasútijárműgyár termékeként. Ugyancsak tevékenységéhez fűződik a villamos motorvonatok MÁV vonalain való megjelenése, amely korábban egy évtizeden keresztül lekerült a napirendről. A MÁV Budapesti Igazgatóságának vezetésével 1986-ban bízták meg. Négyéves igazgatói működése alatt építették át a Ferencvárost és a Székesfehérvár rendezőt, valamint a Keleti pályaudvart, ahol többek között korszerű, nyugat-európai színvonalú biztosítóberendezést telepítettek.
Vezérigazgatói tevékenysége
A MÁV vezérigazgatói munkakörét Csárádi János 1990. augusztus elsejével, pályázati úton nyerte el. A Magyar Államvasutak részvénytársasággá alakulásával, 1993. július elsejétől a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter nevezte ki a MÁV Rt. első ügyvezető vezérigazgatójává. Vezérigazgatóként jelentős erőfeszítéseket tett az állami vasútfinanszírozás megoldása, az állam és a MÁV kapcsolatának gazdasági alapokon történő rendezése érdekében. Irányításával készült el a MÁV 2000 néven ismertté vált vasútfejlesztési stratégia. Alapjaiban változott meg a vasúttársaság működési, gazdálkodási és szervezeti rendszere, szűntek meg a számos konfliktus forrásának tekintett körzeti üzemfőnökségek. A fuvarpiacon viszont a vasút áruszállítási pozícióinak javítása érdekében megjelentek a területi értékesítési irodák, a MÁV bekapcsolódott a Ro-La forgalomba. Az államvasút szervezetéről leválasztották mindazokat a szervezeteket, amelyek nem kapcsolódtak szorosan a cég alaptevékenységéhez, létrejöttek a MÁV kft-k. Nagy sebességre alkalmas nemzetközi forgalmú személykocsikat szereztetett be, a belföldi IC forgalomhoz magas komfortfokozatú személykocsikat újíttatott fel. Az ő irányítása idején vették fel a MÁV-ot (1992-ben) az EUROFIMA pénzintézetbe, amelyet az vasúti gördülőpark fejlesztésének finanszírozására hoztak létre. Megkezdődött a hegyeshalmi fővonal átépítése, a MÁV távközlőhálózat korszerűsítése fényoptikai kábelekkel, elkezdték kiépíteni a számítógépes szállításirányítási rendszert, a SZIR-t. Vezérigazgatói működése alatt háromszáz kilométer hosszban központi forgalomellenőrző rendszert (KÖFE) és nyolcvan kilométeren központi forgalomirányító rendszert (KÖFI) építettek ki.
Örökre a vasút szolgálatában
Vasút-villamosítási és gépészeti munkája elismeréseként Munkaérdemrend ezüst (1971) és Munkaérdemrend arany (1987) fokozatú kormánykitüntetésben részesült. „A szovjet csapatok kivonulásakor a vasúti szállítási feladatok során végzett átlagon felüli munkája elismerésére” a Honvédelmi Miniszter „Dísztőr” kitüntetésben részesítette 1991. júliusában. 1994. elején felmentették vezérigazgatói beosztásából. Ekkor megalapította saját mérnöki irodáját. A Hungarail a legtöbb magyar vasútvillamosítási projektben szakértőként közreműködött. Csárádi János 1965-ben lépett be a KTE-be, aktívan részt vett a KTE munkájában, szakkönyveket és szakcikkeket írt, előadásokat tartott. Támogatta a Magyar Vasúttörténeti Parkot, a vasúti könyvkiadást és a vasutat helyzetbe hozó kezdeményezéseket. A legutóbbi időkig a jövőt tervezte. Kiemelkedő egyesületi munkáját 1989-ben Széchenyi emlékplakettel, 1996-ban Örökös tagsággal és 2018-ban Gárdai Gábor emléklappal ismerték el.