Kedves karácsonyi versek

 

8,

 

Tordon Ákos: Télapó bundája

Télapónak hóbundája
Rongyos lett a sok hordásba,
Sok hordásba-cipelésbe,
S ide-oda sietésbe.

Hópihe táncol a hóesésben,
Vásik a bunda a cipelésben,
Sok cipelésben elvásik,
Jövőre meglátod, lesz másik.

 

Tóthárpád Ferenc: Erre csörög a dió…

Felhőt szánt a szánkó talpa,
piros ruhás ember rajta.
Mögötte nagy zsákokban
csokoládé s virgács van.

Előtte a szarvasok,
fölötte a csillagok,
alatta a föld forog:
kertek, házak, ablakok…

Ablakokban csizma ásít,
itt egy cipő, ott egy másik.
„Erre csörög a dió,
arra meg a mogyoró!”

„Mind-mind kapnak csomagot,
a kicsik és a nagyok.”
A Mikulás mindent tud,
lesz, akinek virgács jut!


 

Benedek Elek: A karácsonyfa

Csingilingi, szól a csengő,
Jertek, fiúk, lányok!
Föl van gyújtva, meg van rakva
A karácsonyfátok.

Csingilingi, szól a csengő,
Arany a csengése,
Aranyosabb, szebb ez, mint a
Muzsika zengése.

Csingilingi, szól a csengő
Vajon kik csengetnek?
Mennyországból az angyalkák
A jó gyerekeknek.

Csingilingi, szól a csengő
Nyílik már az ajtó,
Cseng a szoba, zeng a szoba
Vidám gyermek zajtól.

Csingilingi, szól a csengő,
Jertek, fiúk, lányok,
Föl van gyújtva, meg van rakva
A karácsonyfátok.

 

K. László Szilvia: Mikulás-váró

Esik a hó nagy pelyhekben,
Télapó már elindult.
Csengős szánkó hangját hallod,
A hószarvas vígan fut.
Nehéz zsákban sok ajándék,
Alig bírja az öreg.
Alma, dió, csokoládé,
Segítsetek gyerekek!
Vegyétek le a nagy puttonyt,
Válasszatok kincseket,
S hamarosan Télapóka
A szánkóról integet.
Nehéz út áll még előtte,
Minden gyermeknek örül.
Szétosztja az ajándékot,
A nagy puttony kiürül.

 

Mentovics Éva: Indul a szán

Morcos felhő hinti pelyhét,
estére már mély a hó.
Zúgó szélnek fittyet hányva
útnak indul Télapó.

Suttognak a havas ágak,
szikrát szór a sok patkó.
Ilyen hideg téli éjen
kályha mellett volna jó.

Télapónk csak nevet rajta,
jól bírja a hideget.
Bejárja a fél világot,
amíg más csak didereg.

Búcsút int a sok manónak…
indul a szán: hoppla-hó!
Csillagfényes, téli égen
szikrát vet a nyolc patkó.

 

Tóthárpád Ferenc: Surran a krampusz

Surran a krampusz,
csörren a lánca.
Szán megy előtte,
szél megy utána.

Este, ha indul,
bár oka nincsen,
mint aki félős,
körbetekinget,

s úgy oson házról
házra a gyáva.
Koppan a jégen
csöppnyi patája!

Hogyha eléd áll,
hogy megijesszen,
csiklandozd meg,
hogy eleresszen!