A természet alapvetően hulladékmentes, hiszen ami az egyik élőlénynek felesleges, azt a másik élő szervezet felhasználja táplálékként, energiaforrásként vagy éppen búvóhelyként. Ez egy olyan tökéletes rendszer, amely önmagát fenntartja, ebben a körforgásban minden elemnek, anyagnak, bármilyen jellegű maradványnak helye van. A modern társadalom a folyamatosan növekvő népességszámmal mind nagyobb területet elhódítva a természettől – egyre több szemetet termelve – a hulladékkal közvetlenül veszélyezteti a környezetet, az élőlényeket és saját magát. „Veszélyes hulladék” hallatán ne egy léket kapott olajszállító vagy ipari telepeken szivárgó gyanús vegyület jusson az eszünkbe. Háztartásainkban is termelődik veszélyes hulladék. A lejárt gyógyszer, a kiégett villanykörte, a használt sütőolaj mind ide tartozik.
Veszélyes hulladéknak nevezzük az eredete, összetétele miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladékot. Ezek nem megfelelő kezelése kiemelt kockázati tényező környezetünk és egészségünk szempontjából. Korábban a veszélyes hulladékok elhelyezése még nem volt szabályozva, így mindenki úgy szabadult meg veszélyes hulladékától, ahogy tudott. Csupán a 20. század vége felé ismerték fel az országok a problémát, és kezdték el a veszélyes hulladékkal szennyezett területeik felmérését, hogy kezelésükre jogszabályi hátteret hozzanak létre és a területek megtisztítására hatékony módszereket dolgozzanak ki. Magyarországon az összes veszélyes hulladék mennyisége (szilárd, iszapszerű, folyékony) 2020-ban 668 ezer tonna volt. Ez javuló tendencia, ha összehasonlítjuk a 2000. évi 2554 ezer tonnával (adatok: KSH).
Milyen veszélyes hulladékok vannak a háztartásban és hol adhatjuk le őket?
Háztartásunkban sokféle különleges kezelést igénylő veszélyes hulladék keletkezik. Ha ezeket egyszerűen a kukába dobjuk, a lefolyóba öntjük vagy kirakjuk az erdőbe, azzal közvetlenül súlyosan veszélyeztetjük az élővilágot. A települési hulladékban lévő veszélyes összetevők nem csupán mennyiségük, hanem összetételük miatt jelentenek környezeti kockázatot.
Lejárt szavatosságú gyógyszerek
Az egyik leggyakrabban előforduló veszélyes hulladékok, amik majdnem minden háztartásban előfordulnak. Vegyületbombaként működnek, főleg, ha más vegyülettel találkoznak, és ez elkerülhetetlen a kukában vagy a hulladékfeldolgozóban. A vécén sem húzhatjuk le a gyógyszereket, mert a vízzel eljutnak a földbe, a vizes élőhelyekre. A talajba jutva az esővíz kioldja a kemikáliákat. A csatornába került gyógyszerek nagy része a szennyvíztisztítás során nem bomlik le teljesen, így az élővizekre, élővilágra is veszélyt jelenthetnek. A lejárt gyógyszereket leadhatjuk a gyógyszertárakban.
Szárazelemek, akkumulátorok
Az elemek összetételük alapján többfélék lehetnek. Tartalmazhatnak többek közt cinket, mangánt, kadmiumot, higanyt, nikkelt, de léteznek ritka fémeket, pl. lítiumot tartalmazó szárazelemek is. A toxikus nehézfémek és vegyületeik kioldódnak az általános szeméttelepekre vagy a természetbe kerülve, a külső burkolat megsérülése után. Így elszennyezik a talajt, a talajvizet, az élővizeket, és jelentős károkat okoznak az élővilágban. Az akkumulátor esetében a tárolás is fontos. Sérülés esetén kiömlik belőle az akkusav, amely kölcsönhatásba léphet a talajban kötött állapotban jelen lévő nehézfémekkel, így azok bekerülnek a rétegvizekbe. Az akkuban található ólom pedig az emberek és állatok egészségét egyaránt veszélyeztető, erősen mérgező anyagnak számít. Az elemeket, akkumulátorokat leadhatjuk egyes hulladékudvarokban vagy lakossági veszélyeshulladék-gyűjtő akciók során. A használt elemek leadására számos kereskedelmi egység is lehetőséget biztosít. Ma már számos munkáltató is gondoskodik a használt elemek biztonságos gyűjtéséről, például a budapesti MÁV-székházban is található elemgyűjtő. Konyhai zsiradékok Konyhánkban gyakran keletkezik használt sütőolaj és egyéb, sütéshez használt zsiradék. A lefolyóba öntött olaj a csatornarendszeren keresztül az élővízbe jut, ahol komoly gondokat okoz: a felszínen úszó olajfolt elzárja az oxigén útját, csökkenti a víz oldott oxigéntartalmát, ezáltal veszélyezteti az élővilágot. A használt sütőolajat, fáradtolajat, olajszűrőt bizonyos töltőállomásokon, benzinkutakon adhatjuk le.
Elektronikus hulladékok
Ebbe a csoportba tartoznak a háztartási gépek, informatikai berendezések, telekommunikációs és szórakoztatóelektronikus eszközök. A gyártók nagy része nem arra törekszik, hogy megjavítható eszközeink legyenek, így az élettartamuk egyre rövidebb. Ha elromlanak vagy ha a trendibb új külsőt vagy a modernebb technológiát követjük, új készüléket vásárolunk. Ez a folyamat sajnos rengeteg elektronikai hulladékot (e-waste) eredményez. A fejlődő országokban komoly környezeti és egészségügyi problémákat okoz az elektronikai hulladék egyre növekvő mennyisége. Majdnem mindegyik e-hulladék tartalmaz ólmot, kadmiumot, brómot és berilliumot. Ezek a nehézfémek még a fejlett országokban történő e-hulladék reciklálás során is komolyan veszélyeztetik a környezetet és az emberek egészségét. Világviszonylatban körülbelül 50 tonna elektronikai hulladék keletkezik évente. A globálisan keletkezett e-hulladék 85%-a hulladéklerakókban végzi, ahol szennyezi a levegőt és a talajt. Az e-hulladék az összes veszélyes hulladék 70%-át teszi ki globálisan, és jelenleg körülbelül csak 15%-a reciklált. Az újrahasznosítás során például minden egy millió mobiltelefonból 15 873 kg rezet, 374 kg ezüstöt, 34 kg aranyat és 15 kg palládiumot vonnak ki (adatok: dontwasteit.hu). Az elektronikus hulladékokat, a kiégett izzókat egyes elektronikai cikkeket forgalmazó szaküzletben és a kijelölt hulladékudvarokban is le tudjuk adni.
Festékek, ragasztók, növényvédő szerek, tisztítószerek
A festékek és ragasztók, rovarirtók és növényvédő szerek olyan kemikáliákat, fémvegyületeket is tartalmazhatnak, melyek a környezetre és az emberi egészségre is káros hatással vannak, ezért veszélyes hulladéknak minősülnek. Ezeket a szereket is a hulladékudvarokban, jól zárt csomagolásban tudjuk leadni.
Minden apró lépés számít!
A tartósságot, javíthatóságot szem előtt tartó tudatos vásárlással csökkenthetjük háztartásunk veszélyeshulladék-termelését. Ha nem akarunk sok használt olajat a konyhánkban, keressünk olyan recepteket, amelyekkel kevesebb olajjal készíthetjük el ételeinket. Ha vegyszerekre, festékekre van szükségünk, számoljuk ki a felhasználandó mennyiséget előre. Kerüljük az impulzusvásárlást. Használjuk tudatosan az autót, az elektronikus eszközöket. A keletkező háztartási veszélyes hulladékot vigyük el hulladékudvarba. Járjunk nyitott szemmel és érdeklődjünk a téma iránt, találjunk új környezettudatos megoldásokat, alakítsunk ki új szokásokat, vigyázzunk a környezetünkre!