Mit jelent a reziliencia?

Pszichológia Támogatlak

2021.05.19 10:26
szerző: Mlecsenkov András

Amikor összegyűjtöttük a XXI. század fontos kompetenciáit, személyiségjegyeit, az elsők között gondoltunk a rezilienciára. Eléggé nyelvtörő elnevezés, de úgy gondoljuk nagyon fontos, hogy megismerjétek.

Gyermekkoromban nagyon kedveltem G. A. Bürger: Münchhausen vidám kalandjai című könyvét. Természetesen nem gondoltam volna, hogy ennyi év elteltével példaként hozom majd fel az 1770-es években valóban élt bárót, aki a róla szóló könyv egyik fejezetében, amikor lovával egy mocsárban ragad, a saját hajánál fogva húzza ki magát és lovát az ingoványból. Milyen szép kép! Adott egy súlyos helyzet, nem várhat segítséget senkitől, saját, kreatív ötlete kell a megoldáshoz. Egy pillanatra sem csügged el, keresi, mit tehetne. Kihasználja rendkívüli képességeit, éles eszét, nagy erejét, és ismét sikert arat.

Valószínűleg több olyan helyzet is eszedbe jutott, amikor életed során valamilyen nehézséggel néztél szembe. Ezek a helyzetek igénybe veszik a megküzdési képességünket, erős stresszhatást eredményeznek. Talán nem vagyok egyedül azzal az érzéssel, hogy egyre többször találjuk magunkat ilyen problémás szituációban. Életminőségünk javításának kérdése, mit kezdünk ezekkel a helyzetekkel. Fel lehet-e készülni? Hogyan viselkedünk rugalmasan, reziliensen? Mi hasznunk származik belőle? Több szerző foglalkozik mostanában ezzel, felismerve a téma aktualitását, fontosságát. Paul Ch. Donders 2019-ben megjelent könyvében felsorol néhányat a reziliens viselkedés előnyei közül, amelyek természetesen szoros kapcsolatban állnak egymással, egyik a másikat erősíti. Ezek között mindenki találhat a maga számára motiválót, ami miatt érdemes önvizsgálatot tartani, illetve jobban utánajárni a témának.

Mit nyerhetünk a rezilienciával?

  • Nehéz helyzetekben nem kerekednek felül az érzelmek, tudatosabban, higgadtabban tudjuk kezelni azokat.
  • A nyugodtabb, higgadtabb problémamegoldás pozitívan hat a személyes kapcsolatainkra, a munka és magánélet területén egyaránt. Ennek egészségmegőrző hatása is van.
  • A korlátok helyett kreatív megoldások kerülhetnek előtérbe.
  • Segít feldolgozni a negatív hatásokat, kritikát, csalódottságot.
  • Az átgondolt, tudatos cselekvés hozzájárul ahhoz, hogy könnyebben meg tudjunk felelni a párhuzamos feladatvégzés egyre gyakrabban megjelenő követelményének. (több projektben egyidejű részvétel, családi, munkahelyi feladatok ellátása)
  • A kiegyensúlyozottabb emberi kapcsolatok hozzájárulhatnak az eredményesebb csoportmunkához.
  • A környezetünkben zajló változásokhoz való rugalmas alkalmazkodást is megkönnyíti.

A pozitív eredmény nemcsak a miénk. Profitál belőle a családunk, a munkatársaink, a társaság, ahol dolgozunk, a környezetünkben élő, velünk kapcsolatban lévő emberek is.

Milyen elemekből áll össze a reziliencia? Mire érdemes odafigyelni, ha a fent felsorolt hatásokat el szeretnénk érni? Donders a következőket sorolja fel, reziliencia faktor”-nak nevezve ezeket:

  1. Megbékélés a múlttal, érzelmi stabilitás
  2. Realista optimizmus
  3. Problémamegoldó képesség
  4. A képességek kamatoztatása
  5. Önfegyelem
  6. Tudatosság és szenvedély
  7. Egészséges kapcsolatok

Aki szeretne többet tudni a témáról, nagyon sok cikket talál a különböző, a lelki egészséggel foglalkozó nyomtatott, vagy online magazinokban.

Néhány példa:

online:

https://pszichoforyou.hu/8-lepes-a-reziliencia-fele/

nyomtatott magazin:

HVG Pszichológia 2019/4 szám teljes egészében ezzel a témával foglalkozik

könyv:

Paul Ch. Donders: Reziliencia Harmat kiadó 2019

MÁV-START Zrt. Képzés és szervezetfejlesztés