Támogatlak

COVID-19 kérdések és válaszok
2021.11.09 13:51
szerző: Fuchs Adrienn

Az őszi időszak felerősítette a koronavírus-járvány okozta bizonytalanságot. A Támogatlak program keretében összegyűjtöttük a munkatársainktól érkezett legjellemzőbb kérdéseket, és azok megválaszolására Prof. Dr. Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát kértük fel. 
 

Jön-e a negyedik hullám, és ha igen, akkor kik a legveszélyeztetettebbek?

A negyedik hullám itt van, és elmondható, hogy az oltatlanok a legveszélyeztetettebbek. A delta-variáns rendkívül fertőzőképes, tudjuk, hogy szinte valamennyi oltatlant el fogja érni, akik megfertőződnek, ami azért probléma, mert 100 igazolt esetből 5 súlyos lefolyású a statisztikák szerint. A 80 évnél idősebbek esetében ez a veszély tízszeres is lehet. Ezzel szemben még a legvadabb oltási statisztikák esetében is egymillió oltásra csak egy olyan szövődmény jut, amely súlyosnak tekinthető. Napjainkban az igazi kitettek azok, akik nem fertőződtek meg, illetve még semmilyen oltást nem kaptak. Ahhoz, hogy legyőzzük a járványt, az oltottság szintjén kell emelnünk, de ne felejtsük el, hogy a kétdózisú vakcinák esetében még akkor is fel kell vennünk a második adagot, ha korábban már elkaptuk a koronavírust. Ha valaki azt gondolja, hogy ő átesett a betegségen, de ez nem bizonyított, akkor mindenképpen tekintse magát a koronavírus szempontjából érintetlennek.

Hogyan tudjuk megkülönbözteti a náthát, az influenzát, illetve a COVID tüneteit?

Ha valakinek általános, felső légúti tünetei vannak, akkor a kérdésben említett okok mind lehetnek a háttérben. Az egyedüli biztos diagnózis az elvégzett tesztelés, a PCR- vagy az antigénteszt eredménye alapján mondható. Tesztelésre bárkinek van lehetősége, elsősorban a háziorvosokon keresztül igényelhető ingyenesen, de a Semmelweis Egyetemen is működnek fizetős, úgynevezett COVID-teszt központok, ahol meg lehet tudni, hogy valaki átesett-e, illetve zajlik-e nála a koronavírus-megbetegedés. Ne hanyagoljuk el ezt a kérdést, hiszen a betegség nagyon gyakran enyhe lefolyásúnak tűnik, majd a hetedik-nyolcadik napon fordul súlyossá, amikor már kétoldali tüdőgyulladás jelenik meg, és ebben az esetben nagyon gyorsan kórházba kell jutni.

Kinek érdemes felvenni a harmadik védőoltást? Függ-e ez a vakcina típusától?

Az első két oltásnak van a legnagyobb jelentősége, az alkalmazott vakcinák között nincs jelentős különbség. A harmadik oltás a 60 év fölötti felnőtt lakosságban javasolt. Hatvan év alatt két szempont számít: van-e társuló krónikus, például onkológógiai, szív- vagy vesebetegség, illetve van-e gyakori kontakt COVID-os betegekkel, mint amilyen pl. az egészségügyi személyzet esetében. Mindezeken felül, aki fel szeretné venni a harmadik védőoltást, az megkapja.

Érdemes ellenanyagszint-mérést végeztetni az oltás előtt?

Nem javaslom az ellenanyagszint-mérést, hiszen csak arról ad információt, hogy valaki átesett, vagy nem esett át a megbetegedésen. Különösen nem javaslom, hogy az oltás szükségességét ez alapján döntsék el. Ezzel szemben a rizikóbecslést határozottan ajánlani tudom az előbb említett szempontok alapján: az egyén rizikója, amely a korból és a társbetegségekből következik, illetve gyakori találkozása a COVID-19 fertőzéssel. Mennyi ideig adhat védettséget az oltás? Számomra klinikailag a védettséget az jelenti, ha úgy véd meg minket, hogy nem kerülünk kórházba, és nem halunk meg. Ebből a szempontból nagyon sokáig tart a védettség, hiszen az úgynevezett vírussal vagy vírusfehérjével való találkozás hosszú ideig az immunrendszerünk memóriájában benne van. Az egész járvány dinamizmusa, illetve a klinikai adatok fogják meghatározni, hogy lesz-e szükség például a negyedik oltásra. Onnantól, hogy a lakosság túlnyomó része be lesz oltva, a koronavírus-járvány egyfajta nátha szintjére süllyed, és észre sem fogjuk venni a jelenlétét. De ezt csak akkor sikerül elérni, ha az emberek többségénél kialakul az általános védettség.

Miért javasolt a gyermekek beoltása?

A 12 és 18 év közötti gyerekek oltása legfőképpen járványügyi szempontból, illetve a család szempontjából fontos, hiszen ezek a gyermekek nagyon sok kontaktust teremtenek. Magyarországon egészséges szervezetű gyermek komolyan nem betegedett meg, viszont a családon belül a szülők, nagyszülők esetleg dédszülők megfertőzése egy komoly veszély, súlyos családi tragédiákat okozhat.

Milyen tünetekkel érdemes post-COVID-ellátóhelyet felkeresni?

A felnőtteknél nagyon színes kórképekben tudnak jelentkezni, a legösszetettebb szívgyógyászati tünetektől kezdve a súlyosabb pulmonológiai maradéktünetekig. Nagyon gyakori a szaglás- és ízérzésvesztés hosszú távú fennállása, gyakoriak a neurológiai, vagy bizonyos pszichiátriai, pszichológiai változások és tünetek, mint például a fejfájás, alvászavar, gondolkodás nehezítettsége, szűnni nem akaró fáradtság, a korábbi fizikai aktivitás elvesztése. Ilyen jelentős megbetegedést követően változik az adott személy szellemi és fizikai terhelhetősége, ez talán a leggyakoribb. Szerencsére az esetek túlnyomó részében az idővel ezek a tünetek szépen javulnak. Érdekes megfigyelés, hogy a megbetegedést követően az oltás jóindulatúan befolyásolja a post-COVID-tünetek kialakulását, ezzel szoktunk élni. A többi pedig olyan tüneti kezelés, amit erre alkalmazni tudunk. 

Igaz az, hogy a COVID elleni védőoltás meddőséget, hormonzavart vagy idegrendszeri problémákat is okozhat?

Nem igaz! Sajnos ezek a gondolatok nem egészségszakmai körökből származnak, de kellően kártékonyak. A social media felületeken megjelennek, viszonylag könnyen érthető magyarázatokat tartalmaznak és úgy tűnnek, mintha egy bonyolult, tudományos dolgot, egyszerűen magyaráznának el, de áltudományos információk. Sajnos nagyon sok embert visszafognak az oltás fölvételétől, ami egyébként komoly baj. A védőoltás meddőséget semmiféleképpen nem okoz, sajnálatos módon mégis ez az egyik leggyakoribb ok az elutasítások sorában. Akik ténylegesen a terhességre készülnek, azoknak kifejezetten javaslom hogy oltassák be magukat, mert akkor a várandós időszakban, amikor az immunrendszer természetes módon a gyermek befogadása érdekében visszafogott, nem fog kialakulni súlyos lefolyású megbetegedés. Ahol egy légtérben dolgoznak oltottak és oltatlanok egyaránt, ott a maszkhasználat jelenthet-e bármilyen védelmet? Ameddig nem érjük el a nyájimmunitás határát és zárt térben együtt vagyunk oltatlanokkal, addig a maszkahasználatnak van értelme. Ahol védettségi igazolványt használunk, ott az igazolvány a belépésnél igazolja az átoltottságot, így a maszkhasználat kevésbé lényeges.