A Gyermekvasút a játék és a munka világának olyan tökéletes arányú elegyét kínálja a kispajtásoknak, amelyben játszva alakul ki felelősségérzetük és hatékony működésük egy csapatban. A Gyermekvasút pedagógiai hasznáról, a vasútszakmai tudás megalapozásáról a MÁV-START Személyszállítási szolgáltatásértékesítés szervezet vezetőjét, a Gyermekvasút egyik állomásfőnökét kérdeztük. Hegyi Zsolttal Benke Máté beszélgetett.
Aki főállásban a „nagyvasútnál” dolgozik, miért vállal a szabadidejében munkát a Gyermekvasúton?
Kiskoromban gyermekvasutas voltam, akkor arról álmodtam, hogy egyszer állomásfőnök leszek itt. Ezt valóra is váltottam, 2011 óta dolgozom ebben a pozícióban.
Ha jól tudom, kisvasutas éveid után több közlekedési vállalatnál is dolgoztál… Emlékszel még rá, hogy mi volt az, ami ebbe az irányba terelt?
A közlekedésbarátok szerintem ezzel az érdeklődéssel együtt születnek. Csak úgy, mint én. Általános iskolás voltam, amikor az osztályban toborzást tartottak a gyermekvasutasok, azonnal jelentkeztem.
A MÁV-nál milyen munkakörben kezdtél?
Azt fontos elmondani, hogy sokan dolgoznak a közlekedésben azok közül, akik itt tanulták meg az alapokat. Én is a Gyermekvasútnál kezdtem el ismerkedni a mai munkámmal. Egyébként a MÁVDIREKT volt az első munkahelyem, 2001-ben csatlakoztam a csapathoz. Akkoriban két szobában ültünk, körülbelül tizenhatan. Bár a csapat egészen nagy volt, de nyaranta, például egy pénteki napon mégis 5-600 hívás jutott egy dolgozóra. Ottlétem alatt jött létre az informacio@mav.hu e-mail-cím is, de a fiókot csak egy gépről lehetett kezelni. Ez ma már elképzelhetetlen. 2004-ben aztán főiskolára mentem. Utána a Gyermekvasútnál dolgoztam másfél évet főállásban, vezető váltókezelő voltam. Ez idő alatt csináltam nagyforgalmi és önállósító vizsgát. Aztán a BKK következett, ahol forgalmi előadóként kezdtem, de több területen megfordultam. Később szakmai titkár, majd a vezérigazgatói kabinet tagja lettem. Innen jöttem vissza a MÁV-START-hoz.
Ha a Gyermekvasúton vagyok, mindenütt önfeledt örömöt látok. Szerinted mi az, amit megkapnak itt a gyerekek?
A legtöbbjüknek a speciálisan szerveződő közösség a legnagyobb érték. Zseniális, hogy nem évfolyamonként vannak elosztva a gyerekek, ellentétben az iskolával. A kicsik és a nagyok ezáltal folyamatos „egymásrautaltságban” töltik az idejüket, és mivel a kicsiből idővel nagy lesz, megismerik a másikért érzett felelősség érzését. Ezenfelül roppant színes a programjuk: tábor, túra stb., így sokféle helyzetben vannak együtt, és ezt ez – az életkor tekintetében vegyes rendszer – hallatlanul izgalmassá teszi. Kialakul egy szigorú belső logika, ennek köszönhetően pedig megtanulnak egy szabályrendszer szerint működve, de önfeledten létezni. És ne feledkezzünk meg a szakmai részről sem. Ez egy olyan hely, ahol az évtizedek alatt közlekedésben dolgozók ezrei sajátították el a szakma alapjait. Ezeknek az embereknek az életében a Gyermekvasút egy elképesztően fontos mérföldkő.
Mi az, amit te tudsz átadni a pajtásoknak?
Izgalmas dolgokat lehet megtanítani a gyerekeknek a különböző szituációkon keresztül. Például azt, hogy hogyan viselkedjenek egy pénztárban, azaz egy front-office helyzetben. De közösen kell azt a határt is megtalálnunk, ami mentén még komolyan látják el a dolgukat, mégis önfeledten szórakoznak, mert végül is ez a szabadidejük része, nem egy iskola. Azért azt mindig szem előtt kell tartani, hogy itt is az utas az első. Egy jobb vasárnapi napon 2-3000 ember fordul meg a Gyermekvasúton, így több ez önmagunk szórakoztatásánál. Több ezer ember élményének vagyunk a részesei, ezért ezt a fajta szolgáltatói hozzáállást a gyerekeknek is érezniük kell. És érzik is.
Ha a vezetői pályádról vagy a csapatodról van szó, arra milyen mértékben gyakorol hatást a gyermekvasutas munkád? Jobban szeretsz esetleg fiatalokkal dolgozni? Vagy könnyebben kezeled őket?
Az én szervezetem – életkor tekintetében – nagyon színes. Meggyőződésem, hogy a különböző korosztályokból való embereknek meg kell tanulniuk egymás értékeiből táplálkozni, úgy látom, nálunk ez működik. Az idősebbek bölcsességét, tapasztalatait vegyíteni kell a fiatalok hevületével. A lényeg az együttműködésben rejlik. Ha pedig valaki tenni akaró típus, az minden életkorban ilyen lesz.
Mivel foglalkozik a Személyszállítási Szolgáltatásértékesítés Szervezet?
A tevékenységünk öt fő elemet foglal magába. Mi gondozzuk a belföldi tarifát és üzletszabályzatot, így részben a tarifaközösséggel is mi foglalkozunk. Aztán a nemzetközi díjszabás és értékesítés is hozzánk tartozik, így rengeteget tárgyalunk nemzetközi szervezetekkel. Van egy értékesítési kontrollinggal foglalkozó szervezetünk, kollégáink ma Magyarországon a legprofibb és legösszetettebb utasforgalmi elemzéseket képesek elkészíteni. A partneri és pénztári koordináció csapata foglalkozik a pénztárak elvi szabályozásával, és az összes olyan értékesítési partnerünkkel, akik a mi jegyeinket árulják, vagy mi áruljuk az ő jegyeiket. És nem utolsósorban azért is mi felelünk, hogy 120 000 ember arcképes igazolványa rendben legyen.
Egy szervezet hatékony működéséhez rengeteg egyeztetés, sok kommunikáció szükséges – ez nem megy mindig könnyen. Ha tehetnéd, mit emelnél át a gyermekek világából, viselkedéséből, ami jobbá tenné a felnőtt életet?
A bizalmat. Ezt nagyon szívesen átvinném a felnőtt világba. Ha több bizalommal tudnánk egymáshoz fordulni, akkor sokkal őszintébb lenne a kommunikáció és hamarabb kiderülne, hogy mennyi mindenben értünk egyet.