interjú Munkatársaink

„A bölcsőtől a sírig zenélünk mindenkinek” Interjú Lendvai Györggyel
2021.02.26 09:29
szerző: Sin Bettina

Kettős végzettsége – villamosmérnöki és hegedűtanár diplomával rendelkezik –szinte predesztinálta arra, hogy egy napon a MÁV Szimfonikus Zenekar igazgatója legyen. Munkásságát a vállalat Vasútért kitüntetéssel ismerte el decemberben. Interjúnkban a zenekar mindennapjairól, küldetéséről és saját, szerteágazó feladatairól mesél.

Ön végzettsége szerint villamosmérnök és hegedűtanár. Hogyan szerez valaki két ennyire eltérő diplomát?

Sárbogárdon jártam ének-zenei általános iskolába, édesapám hegedült, a zene része volt a gyerekkoromnak. A középiskola után azért mentem a villamosmérnöki szakra, mert csak ott lehetett specializálódni hangmérnöknek.  Mérnöki tanulmányaim mellett hegedültem, Zuglóban játszottam egy zenekarban. Első diplomám megszerzése után egy évig dolgoztam kutatómérnökként, számítógépes modellezéssel foglalkoztam, majd felvettek a Zeneakadémiára, ahol végleg magával ragadott a komolyzene.

Hogy lett a MÁV Szimfonikusok igazgatója?

A Zeneakadémia elvégzése után volt egy ajánlatom egy Costa Ricai szimfonikus zenekarhoz, így két évre Közép-Amerikába szerződtem. Utána egy kolléga javaslatára mesterdiplomát szereztem a Massachussetsi Egyetemen. Ott a zenei tantárgyak mellett művészeti menedzsmentet tanultam, sok gyakorlati tudást szereztem egy zenekar gazdasági és kommunikációs irányításához. ’94-ben jöttem haza Magyarországra, megnősültem, feleségemmel Szegedre költöztünk és három kislányom született. Sokáig a Szegedi Kamarazenekarnál voltam hegedűs és menedzser, majd 2004-ben megpályáztam ezt a pozíciót, és azóta itt vagyok a MÁV Szimfonikusoknál. 

 Milyen feladatokat kell ellátnia igazgatóként?

Minden napom más. Ez nehéz és szép is egyszerre. Tizenöt éve nem volt olyan nap, hogy unatkoztam volna! A MÁV alapítványaként működünk, ami nem csak azt jelenti, hogy kétnaponta koncerteket adunk, hanem azt is, hogy a tevékenységünk része a társadalmi felelősségvállalás is. Ez a hivatástudat jellemez minket, például fontosnak tartjuk az ifjúság zenei nevelését is. Kodály Zoltán, és az ezzel foglalkozó kutatók szerint a zene már magzati korban hat fejlődésünkre, ezért várandós anyukáknak tartunk hangversenysorozatot, babáknak és mamáknak tartunk zenei foglalkozásokat, gyerekeknek, egyetemistáknak koncertezünk. Olykor kocsmákba járunk a komolyzenét népszerűsíteni, a bérletvásárlóink pedig zömében nyugdíjasok. Ezért elmondhatom: a bölcsőtől a sírig zenélünk mindenkinek. Az én feladatom a zenekar belső és külső életének az irányítása. A koncertek, utazások szervezése, az évad összeállítása, diplomáciai feladatok a vendégelőadókkal, a fenntartóval, konferenciákra járás, kapcsolatszerzés. Egy nagy csapat vagyunk, ahol mindenki teszi a dolgát. Amit a többiek megoldanak, annak a híre el sem jut hozzám. A munka kreatív részét szeretem a legjobban, amikor megtervezzük az évet, hogy milyen darabokat fogunk játszani.

Hogyan alakult a zenekar élete 2020-ban?

Nagy sikere volt az együttes zenélő autójának, ami reményt és örömet csempészett az emberek életébe a karantén idején. Még a nemzetközi sajtó is írt a kezdeményezésről. Jártuk az országot, rengetegen kérték, hogy látogassunk el hozzájuk. Egyik legmeghatóbb élményem az volt, amikor egy idősek otthonában zenélhettünk a bentlakóknak, akik alig várták a koncertet. Kint ültek a tavaszi udvarban, és nagyon hálásak voltak. Zenéltünk iskoláknak, zenéltünk kórházaknak… Ez reményt adott nem csak nekik, hanem nekünk is. Aztán jött a nyár koncertekkel, majd a zárás a második hullám miatt. Most nincs közönség, de van próba, és online koncert. Vetélkedés folyik azért, hogy ki játszhasson egy-egy koncerten. Más élmény, mikor felcsattan a taps, de azért a kamera is számít, ami felvesz egy hangversenyt.  Megvan az eredményben a jól végzett munka öröme. Én személyesen örülök, hogy az online koncerteknek köszönhetően a munkásságunkat szélesebb körben is megismerik, azok is hallgathatják, akiknek egyébként nincs lehetőségük vagy idejük ismerkedni a klasszikus zenével. Sokan mesélik, hogy a kisgyerekek megigézve fordulnak a laptophoz, ha minket hallanak. Ez nagyon jó érzés.

2020-ban volt a zenekar 75. születésnapja, elmaradt az ünnepi koncert, pedig három új, erre az alkalomra írt zeneművet mutattak volna be… Mikor pótolják az eseményt?

2021. április 24-re van kitűzve az új időpont. De elárulok egy titkot. Mikor költözködtünk Ferencvárosból Zuglóba, rengeteg régi iratot vittünk magunkkal, amiket aztán folyamatosan selejteztünk, mikor volt rá idő. Így kerültek elő 1945 előtti koncertajánlók, meghívók bálokra, vasutasnapra. A legrégebbi egy 1924-es röpirat volt, amely egy vasúti zenekari koncertről szólt a Törekvés Művelődési Házban. Úgyhogy elmondhatom, hogy nálunk nagyon gyorsan repül az idő, mert most lettünk hetvenöt évesek, de közben négy év múlva leszünk százévesek!

Mit szólt a Vasútért kitüntetéshez? Számított rá?

A kuratórium elnöke egyszer csak közölte velem, hogy a december elején adott online koncertünkre eljön dr. Homolya Róbert vezérigazgató is, és beszédet fog mondani. Itt egy kicsit gyanakodtam. Fogalmam sem volt, hogy a zenekar kap díjat, vagy én. Végül én kaptam, de a két dolog egymástól nem elválasztható. Én reprezentálom a zenekart, a kitüntetésem is erről szól. Nem az enyém, hanem a zenekaré, ebben realizálódik, ebben testesül meg a sikerünk.

Van kedves emléke a vasútról?

Gyerekként Sárbogárdon laktam, Dunaújvárosba jártam vonattal középiskolába. Még gőzmozdony húzta a kocsikat! Ha a Vasúttörténeti Parkban járok, a jellegzetes gőzös illatról mindig eszembe jut a gyermekkorom. Az ma már nincs sehol… Csak ott, és az emlékeimben. Sokat ingáztam Szeged és Budapest között is. Aludtam, olvastam, tanultam útközben. A síneken utazva pihentem ki a három kisgyermekem éjszakai mulatozásait is. Szeretek vonatozni.