Zöld Jeles napok

Rendhagyó jeles napok
2020.04.28 15:15
szerző: Hum Krisztina

Tavaszi jeles napok a természetért, környezetünkért

Meg kell tanulnunk értékelnünk mindazt, amink van. Mert mi, akik a jelenben élünk, a Földet valóban csupán kölcsönbe kaptuk. Az a kötelességünk, hogy a természetet megóvjuk gyermekeinknek, unokáinknak. Ahogyan a baj, a válság elér minket, felértékelődik mindaz, ami körülvesz bennünket. Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra és óvjuk a környezetünket!

 

Március 21. Erdők világnapja

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében, március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében. 

Szimbólum

A fa az örök fejlődés és megújulás, a termékenység; a kiszáradt fa az elmúlás jelképe. A magyar népmesékben is gyakorta találkozunk vele: égig érő fa, aranyalmafa. Az életfa ágai az égi világba vezetnek, gyökerei az alvilágba nyúlnak; utat szimbolizál, amelyen a sámánok, táltosok, mesehősök az égbe vagy alvilágba juthatnak.

 

 

 

Április 22. A Föld napja

1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A Föld napja célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Magyarországon 1990 óta rendezik meg. Létünk alapja az élővilág változatosságának megőrzése – erre figyelmeztet idén a 30. magyar és az 50. világméretű Föld napja, melynek kiemelt témája a biológiai sokféleség megőrzése. 

Szimbólum

A föld (görögül: Gaia, latinul: Terra) ősi szimbólum: fix pont az életünkben (otthon, haza), ugyanakkor folyamatosan mozog, kering a Nap körül. Megállás nélkül változik, megújul, ahogy az évszakok vagy a természet. A tavasz a születés jelképe, míg a nyár a fejlődés, az ősz a hanyatlás, végül a tél az elmúlás szimbóluma, ami nyomot hagy földünkön, majd a körforgás kezdődik elölről. A Föld jelképezi az anyát (anyaföld), az életet adót. A legtöbb kultúrában nőnemű, minden élőlény tőle kapja az életet, ezért a termékenység, a bőség, a jólét jelképe, ugyanakkor mindent elnyel, befogad a halál után.

 

Május 10. A madarak és fák napja

1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse. Megünneplésének időpontja évente változó, 2020-ban május 10. a dátuma.

Szimbólum

A madár a legtöbb mitológiában az éghez, az isteni szférához tartozik, az égi lélek szimbóluma. A magyar nép műveltségében a kereszténység előtti időkben a sámánok, táltosok lelke is madár képében szállt a túlvilágra, hogy megtudja az eljövendőt. A honfoglaló magyarok totemállata a turulmadár volt. A madár szimbólum jellemző a kereszténységben is, például a Szentlélek galamb képében jelent meg Jézus feje felett, mikor megkeresztelkedett.