Az Európai Parlament és a Tanács tavaly decemberi határozata alapján 2021-et a Vasút Európai Évének jelölték ki. Az Európai Bizottság és a portugál EU-elnökség szervezésében március 29-én online eseménnyel indult az egész éves kampány, amelynek legfőbb célja a vasút, mint biztonságos és fenntartható közlekedési mód népszerűsítése.
Dr. Homolya Róbert a CER alelnökeként vett részt a nyitóesemény keretében szervezett panelbeszélgetésen, mely elsősorban a modern szolgáltatások, intelligens mobilitás és a közlekedési módok integrációja témakörében zajlott. Bevezetőjében arra mutatott rá, hogy a közlekedési módok közül a vasút mindössze 1%-kal járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához, míg a személyszállításban 10%, az árufuvarozásban pedig 20% a piaci részesedése. Hangsúlyozta, hogy a Vasút Európai Éve egyedülálló lehetőséget ad arra, hogy ezeket a számokat a szélesebb közönség is megismerje, és ezáltal megváltoztassa az emberek gondolkodását és a döntéshozók hozzáállását a fenntartható közlekedéshez. Rámutatott, hogy a jelenlegi szabályozási és adózási környezet nem támogatja a vasút pozíciójának megerősítését, ugyanis szükséges lenne a nemzetközi vonatjegyeket terhelő ÁFA eltörlése a közlekedési módok egyenlő feltételeinek megteremtése érdekében.
Kiemelte, hogy az európai zöldmegállapodásban megfogalmazott fenntarthatósági célkitűzéseket csak akkor lehet megvalósítani, ha a vasút nagyobb piaci részesedést ér el. Ehhez a COVID-19 alatt is bizonyítottan a legmegbízhatóbb és legbiztonságosabb közlekedési módnak versenyképesebbé kell válnia, amit modern és intelligens szolgáltatások nyújtásával tud teljesíteni. A járvány okozta válságból történő kilábalást arra kell használni, hogy felgyorsítsuk az egész közlekedési rendszer széndioxid-mentesítésének és modernizációjának ütemét. Az Európai Bizottság Fenntartható és Intelligens Mobilitási Stratégiájának akcióterve szerint az idei és a jövő év döntő lesz Európa jövőbeli közlekedésének meghatározásában. A vasút részarányának és népszerűségének növelése érdekében elsődleges fontosságú, hogy a szektor modern és intelligens szolgáltatásokat nyújtson, valamint az intermodális kapcsolatok fejlesztése révén jobban elérhető közlekedési móddá váljon.
A fenti célkitűzések elérésében a digitalizáció a legfontosabb eszköz, amelynek ütemét gyorsítani szükséges. Ezen a területen a politikai döntéshozóknak és a jogalkotóknak is komoly kötelezettségeket kell vállalniuk. A határokon átnyúló vasúti árufuvarozás zökkenőmentesebbé tételében és a kapacitások bővítésében fontos előrelépés lesz az ERTMS, az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer minél szélesebb körű és minél gyorsabb bevezetése. Kiemelte, hogy ezen a területen sok tennivaló áll még a szektor előtt, mivel az ERTMS telepítése az uniós törzshálózat kevesebb mint 15%-án történt meg eddig és számtalan, határokon átnyúló összeköttetés hiányzik még. Kitért az automata digitális vonatösszekapcsolásra is, amely egyedi lehetőséget kínál a vasúti árufuvarozás megújítására a tehervagonok fizikai munka nélkül történő csatlakoztatásával. A digitalizáció arra is eszköz, hogy az utasok számára vonzóbb közlekedési móddá váljon a vasút. A digitális jegyértékesítés lehetővé teszi, hogy akár különböző közlekedési eszközökre egyidőben lehessen jegyet váltani. A közlekedési módok közötti integráció szintén fontos a vasút részarányának növelésében és az uniós gazdaság fenntarthatóságának biztosításában.
A panelbeszélgetés kérdéseire válaszolva dr. Homolya Róbert elmondta, hogy az elmúlt évtizedben a vasút világában jelentős innovációs fejlesztéseknek lehettünk szemtanúi, amelyek jelentős szerepe ellenére a vasút közlekedési szektoron belüli részaránya mégis elmarad a kívánt szinttől. Az innovációk és az európai zöldmegállapodás által kijelölt irány megfelelő, de még több erőfeszítés szükséges a politikai döntéshozók és az állampolgárok gondolkodásának megváltoztatásához. Rámutatott az anyagi források fontosságára a fejlesztések szempontjából, amelyekben fontos szerepe lehet a NextGenerationEU, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek és az Európai Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek.
A kerekasztal beszélgetés összegzéseként a MÁV elnök-vezérigazgatója rámutatott, hogy a Vasút Európai Éve fontos lehetőség a vasúti szektor számára a benne rejlő potenciál népszerűsítése és erősítése szempontjából, amit a 21. század adta technikai lehetőségek is erősíthetnek. A vasút jelentős részben már most elektromos, és egyre nagyobb mértékben használ megújuló energiaforrásokat. Továbbá a vasúti személy- és áruszállítás arányának növelése hozzájárul a forgalmi torlódások és balesetek csökkentéséhez is. Ugyanakkor a teherszállítás terén a 2011. évi csúcs (19 %) óta a vasút részaránya az uniós szárazföldi áruszállításban 16,65 százalékra csökkent 2017-ben. Szükséges tehát, hogy a vasút vonzóbbá váljon az utazók és a vállalkozások számára.
Megnyitó beszédében Adina Vălean Közlekedésért felelős európai biztos elmondta, hogy a szeptemberben útjára induló és egész Európát bejáró Connecting Europe Express (Európát összekötő expressz) kiváló példaként szolgál majd a vasút összekovácsoló erejére. A hazánkon is keresztülhaladó szerelvény két fontos állomást ejt majd útba Magyarországon, az előzetes tervek szerint Budapestet és Sopront.
A vasút térnyerését célozva természetesen hazánkban is megannyi program zajlik majd az Európai Vasút Éve jegyében, valamint a HUNGRAIL útjára indítja #VÁLTSVASÚTRA kampányát, hogy minél többen válasszák a jövőt jelentő, gyors, fenntartható, biztonságos és intelligens vasutat. A #VÁLTSVASÚTRA küldetése a hazai vasútvállalatok bevonásával mindenkihez eljuttatni az Európai Vasút Éve üzeneteit, megismertetni és tudatosítani a vasút előnyeit. Ezáltal a HUNGRAIL utasokat ültet és árut pakol át a közútról a vasútra, megteremtve a fenntartható közlekedés alapjait.