December 19.

6

 

  Érdekességek

Az izlandi karácsonyi csibészek

A szigetországban tizenhárom Jólasveinar, avagy gonosz

manó járkál decemberben a házak között, a karácsonyt

megelőző tizenhárom napon. Attól függően, hogy jók

voltak-e a gyerekek, ajándékot, vagy rohadt krumplit

csempésznek a cipőjükbe. Némelyik még macskát is visz

magával, márpedig ez fontos, mert a cica megeszi azt a gyereket,

aki nem hajlandó felvenni a ruháját. Emellett a csibészeknek

különös mániáik is vannak: valamelyik ellopja a füstölés alatt

álló kolbászt, valamelyik a gyertyákat cseni el, de szeretnek

birkákat zaklatni, vagy éppenséggel éjjelente ajtókat csapkodni is.

 

Dekoráció

A fehér fagyöngy klasszikus karácsonyi díszítőelem, hisz azon

felül, hogy élénk zöld színével igazán jól mutat mindenhol,

a legenda szerint szerencsét, békét és harmóniát hoz az

otthonokba. Sőt! A fagyöngy alatti karácsonyi csók

örök életű szerelmet ígér.

Az elkészítésről itt olvashatnak.

 

6

 

Ünnepi finomságok

Télies finomság, kiadós előétel, de akár önmagában is megállja

a helyét a sütőtökös rizottó, melyet a lágyan olvadó

grillezett sajt tesz ellenállhatatlanná.

Hozzá straciatella tortát ajánlunk.

Jó étvágyat!

A receptek itt olvashatóak. 

 

5

 

 Gyereksarok

A csokinyalóka elkészítése jó móka gyereknek és szülőnek

egyaránt. A kicsik nagyon büszkék lesznek rá, hogy ők

is készíthetnek valamit az ünnepi asztalra!

Az elkészítése itt található.

 

5

 

Kvíz

Vasutas adventi gyűjteményünk nem maradhat vasutas játék nélkül.

Mindennap felteszünk egy kérdést, amelyre a helyes választ lehet,

hogy azonnal tudni fogja, lehet, hogy a rövid leírásból kitalálja,

és az is lehet, hogy picit utána kell olvasnia. kérdéseket előre nem

lehet megnézni, de az elmúlt napok kérdéseit vissza lehet olvasni.

A 24 választ 2021. január 6-ig egyetlen levélben megküldve várjuk

az ujsag@mav.hu e-mail címre. Mindazoknak, akik mind a 24 helyes

választ a határidőig megküldik, apró szóróajándékokkal kedveskedünk.

Itt igazán a játék a lényeg!

 

19. A magyarországi villamosipar atyja

Gépészmérnök, a magyar ipartörténet egyik legkiemelkedőbb

képviselője, a magyarországi villamosipar elindítója. Ki volt

ez az ember, aki a magyar nyelvet nehezen sajátította el,

magánemberként kedvelte az irodalmat és a zenét, vállalatigazgatóként

és feltalálóként pedig kiemelkedő szerepet játszott abban,

hogy a 19. század utolsó harmadában a magyar gép- és

villamosgépipar jelentette a világszínvonalat? Bajorországi

tanulmányai után, fiatal mérnökként Nürnbergben, egy gépgyárban

kapott állást, az itt eltöltött négy év alatt hidak, vasúti kocsik

és malomipari gépek gyártásával ismerkedhetett meg.

1859-ben Galíciába indult egy új állást betölteni, csak a

véletlen hozta úgy, hogy Magyarországon telepedett le és

Ganz Ábrahám üzemében kezdett dolgozni. Az út hosszú volt,

amíg Ganz budai öntödéjéből elindulva a következő 40 évben

a gyár mérnöke, üzem- és üzletvezetője, majd vezérigazgatója lett.

Sorsa egybeforrott a Ganz-gyárral. Az ő érdeme a Ganz-gyár

villamos osztályának létrehozása 1878-ban, ezzel működésüket

az elektrotechnika területére is kiterjeszthették. Mérnöki

szaktudása mellett kiváló üzleti érzékkel rendelkezett,

a vállalat gyártmányainak egész Európában és a tengerentúl

is piacot teremtett. Szabadalmait ma az ipartörténet, nevét egy

budapesti liget és egy debreceni gépipari technikum őrzi.

 

Kérdésünk: Kiről van szó?

1

 

Vers

Készülünk az ünnepre, díszbe öltöztetjük szívünket, lelkünket. Ilyenkor

szívesen olvasunk, hallgatunk verseket, talán ilyenkor jobban megérinti

a lelkünket egy-egy szép versszak. Fogadják szeretettel tőlünk magyar

költőink karácsonyról szóló verseit, minden napra egyet-egyet.

Jó olvasást kívánunk!

 

Babits Mihály

Karácsonyi ének

Mért fekszel jászolban, ég királya?
Visszasírsz az éhes barikára.
Zenghetnél, lenghetnél angyalok közt:
mégis itt rídogálsz, állatok közt.

Bölcs bocik szájának langy fuvalma
jobb tán mint csillag-ür szele volna?
Jobb talán a puha széna-alom,
mint a magas égi birodalom?

Istálló párája, jobb az neked,
mint gazdag nárdusok és kenetek?
Lábadhoz tömjén hullt és arany hullt:
kezed csak bús anyád melléért nyult…

Becsesnek láttad te e földi test
koldusruháját, hogy fölvetted ezt?
s nem vélted rossznak a zord életet?
te, kiről zengjük, hogy „megszületett”!

Szeress hát minket is, koldusokat!
Lelkünkben gyujts pici gyertyát sokat.
Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk
törékeny játékunkat, a reményt.

 

1