Türténele Megemlékezés Anno

Hídvégi Gróf Mikó Imre
2020.08.19 15:38
szerző: Dr. Lepp-Gazdag József

„Nem dicsőségre vágyom, hatni akarok” - vallotta Hídvégi Gróf Mikó Imre, a Magyar Királyi Államvasutak egyik alapítója. A 215 éve született, „Erdély Széchenyije”- ként is emlegett államférfiról Dr. Lepp-Gazdag József nyugalmazott főorvos az alábbi sorokon emlékezik meg.

Magyarországon az első vasútvonalakat szinte kizárólag magántársaságok építtették és birtokolták. Gróf Mikó Imre 1867 és 1870 között, az Andrássy kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztereként felismerte, hogy a vasúti közlekedés hatékonyabban szolgálja az állam politikai, hadi, kereskedelmi és gazdasági céljait, ha az intézményrendszer közvetlenül az állam irányítása alá kerül. Ennek jegyében az 1868. július 1-jétől állami kézbe került Magyar Északi Vasutat, valamint a közeljövőben megnyíló Zákány–Zágráb vasútvonalat is magába foglalva, Gróf Mikó Imre 1869. október 31-én elrendelte, hogy ezentúl a megnevezés Magyar Királyi Államvasutak legyen. Így született meg a MÁV Zrt. jogelődje. A Magyar Királyi Államvasutak fokozatosan felvásárolta vagy államosította az összes hazai magántulajdonú vasutat, ezáltal terebélyesedett ki a magyar államvasúti hálózat. Elképzeléseit „Emlékirat a magyarországi vasutakról” címmel foglalta össze, majd a korábbi kormányok vasúti törvényeit is figyelembe véve „Magyarország vasúthálózata” címmel kidolgoztatta az állami vasúti rendszert. Három fővonallal (a fiumei, az erdélyi és a gácsországi), XXII vonallal és ágvonallal, összesen csaknem 700 mérföld (kb.1100 km) hosszúságú új építésű vasúti pályát terveztek. Gróf Mikó Imre közlekedésügyi miniszter nevéhez fűződik a magyar Királyi Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség 1868. évi felállítása, az első illetményszabályzat (1868) és egyenruházati szabályzat (1869) kiadása, valamint a MÁV Nyugdíjintézet magalapítása (1870) is.

„Et  facere et pati fortia” (Nagy dolgokat cselekedni és hősi dolgokat eltűrni római jellemre vall) - volt a Gróf egyik kedvelt idézete.

De ki is volt a „Fővasutas” Gróf Mikó Imre, akit „Erdély Széchenyije”-ként is emlegetnek?

215 éve, 1805. szeptember 4-én született Háromszék vármegye, Orbaiszék „járás” Zabola nevű településén, székely főnemesi családban. Miután édesanyját, Mikes Borbálát 10 naposan, édesapját gyermekkorában elvesztette, anyai nagyszülei,- Mikes Zsigmond és Ugron Julianna nevelték fel nagy gonddal, odafigyelve a gyermek hitéleti és közéleti érdeklődésére. A nagyenyedi református kollégiumban töltött évek, és a Marosvásárhelyen folytatott jogi tanulmányok zárulta után felelősségteljes államférfivá,- a 19. századi Erdély politikai életének meghatározó alakjává vált (Erdély Főkormányzója, majd Magyarország közmunka és közlekedésügyi minisztere volt). 1849-ben elveszítette feleségét, majd később két gyermekét is. A súlyos magánéleti tragédiák, és a magyar szabadságharc leverése okozta fájdalom okán, életét és vagyonát Magyarország és Erdély gazdasági és művelődési felemelkedésének szentelte. Vallotta, hogy „mit erőszakkal nem, csöndben és halkan munkálva végbevihetni.” Az Erdélyi Gazdasági Egyesület (1954), az MTA kistestvéreként emlegetett, Erdélyi Múzeum Egyesület (1859), és számos Kollégium megalapítása, támogatása mellett fontos szerepe volt a Kolozsvári Tudományegyetem létrehozásában (1872).

Támogatta a kolozsvári Nemzeti Színházat, 1840-től haláláig világi elnöke, és támogatója volt az Erdélyi Református Egyháznak, első elnöke volt az 1867-től 1876-ig a világ egyik legrégebbi, máig működő tudományos társaságának, a Magyar Történelmi Társulatnak. 1858. augusztus 15-én a MTA tiszteletbeli, majd 1865. január 26-án igazgatósági tagjává választotta.

„Nem dicsőségre vágyom, hatni akarok” volt egy másik kedvelt mondata. Az Ő munkássága hatott, a dicsőség Istené, de mi mai magyarok bánhatnánk bőkezűbben a tisztelettel, a méltó emlékezéssel!

Méltatlan, hogy a Széchenyi Istvánhoz mérhető, máig ható, értékteremtő életpálya itthon és otthon Orbaiszéken, a szülőföldjén homályba merüljön. Gróf Mikó Imre példaértékű élete, hitéből és nemzete iránti szeretetéből táplálkozó munkássága nem eléggé közismert, szellemi hagyatékának orbaiszéki ápolása hiányosnak mondható.

Üdvözlendő, hogy a MÁV-MTA Mikó Imre-Díj kuratóriuma felkarolta és támogatja Dr. Lepp-Gazdag József azon kezdeményezését, hogy Orbaiszék központjában, a szülőhely Zabola tőszomszédságában, Kovásznán emlékszobát hozzon létre. Kezdeményezi továbbá, hogy a Gróf születésének kétszáztizenötödik évfordulóján, 2020. szeptember 4-én, a budapesti és kolozsvári székhelyű Gróf Mikó Imréről elnevezett díjak kuratóriumai, együtt látogassák meg a Gróf születése és megkeresztelése helyszínét Zabolán, majd a kovásznai belvárosi református templomban emlékülésen találkozzanak és emlékezzenek a nagy életműre.