A Kecskeméttől Bugacpusztáig közlekedő nosztalgiagőzöst Balatonfenyvesen helyezték el, miután örökre kivonták a forgalomból.
A 80-as években intenzív turizmus kezdődött a bugaci pusztában. Az akkori MÁVTOURS elhatározta, hogy megpróbál vonattal is kiutaztatni turistákat Bugacra. A MÁV kecskeméti kisvasúti dolgozói 1983-ban feladatul kapták, hogy nosztalgia vonatok továbbításához keressenek egy kisvasúti gőzmozdonyt. Szobon meg is találták az ott már félreállított, de még üzemképes, a GANZ által 1942-ben gyártott 490,053 számú kis gőzmozdonyt, mely a célnak éppen meg is felelt. 1983. június 1-jén át is szállították Kecskemétre, ahol a kollégák üzemképessé tették.
A MÁVTOURS 1984. augusztus 18-án indította el az első nosztalgiavonatát a kis gőzössel. A Szegedi Vasúttörténeti Alapítvány tagjai először csak magánemberekként, majd 1993-tól a Vasúttörténeti Alapítvány égisze alatt rendelték meg a MÁV-tól a rendszeresen augusztus második szombatján szervezett nosztalgiajáratokat, melyek óriási érdeklődést váltottak ki, sokszor 300-500 fős létszámmal pöfögött a gőzös Bugac felső állomásig. A menet különlegessége a számtalan programpont bemutatása és a résztvevők interaktív foglalkoztatása volt.
1992-ben lett 50 éves a kis gőzös, teljes kazán és gépezeti felújításakor új, öntött bronz számtáblákat is kapott. Indulás előtt keresztelést is kapott, és onnantól fogva a névtábláját büszkén viselte a „Bugaci Kispöfögő”! A legismertebb, legkedveltebb keskeny nyomközű gőzmozdonya lett a MÁV-nak. Kiváló üzemkészsége, műszaki állapota és külcsíne a kisvasút dolgozóinak és a mozdonyszemélyzetnek köszönhető!
A Vasúttörténeti Alapítvány 24 alkalommal szervezte meg az augusztusi utakat, azonban számtalan esetben voltak társszervezői a különböző szervezetek (leginkább nemzetközi vasútbarátok) által megrendelt nosztalgiavonatoknak is.
Rengeteg relikvia maradt birtokukban, és ezeket aktuális eseményeken, kiállításokon is bemutatták, fenntartva az emlékét a GANZ-gyár csodálatos alkotásának, a MÁV egyik büszkeségének!
Vonatainkat 2008-ban vitte utoljára a kis gőzös, lejárt a kazán fővizsgája, a gépezet főjavítása. Nem volt az üzemeltetése rentábilis, nem volt gazdaságos a felújítása, azóta állt egymagában a fűtőház mélyén.
A MÁV vezetésének döntése folytán a mozdonyt el kellett szállítani más, biztonságos helyre. Ennek lebonyolítását 2021. május 20-ra tervezték a szentesi gépészeti kollégák közreműködésével és a kecskeméti Dirner Daru Kft. szakképzett munkatársai. A munkálatokat végig igen erős esőzés kísérte, de kétórás, szakszerű munka után trailerre rögzíthették és útjára meneszthették a kisgőzöst, ami a hosszú, sín nélküli útja után épségben meg is érkezett célállomására.
Aznap a Vasúttörténeti Alapítvány szervezésében a 38 évnyi munkáját, az itt töltött életét megköszöntük egy szerény eseménnyel és úgy búcsúztattuk el, hogy örökre megőrizzük és ápoljuk emlékét.